Fekete Lajos: A hódoltság török levéltári forrásai nyomában. Szerk. Dávid Géza. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 6.)
A törökkori Vác egy XVI. századi összeírás alapján. (Értekezések a történeti tudományok köréből. Szerk. Dr. Lukinich Imre, XXVI. kötet, 1. szám), Budapest 1942, 88p
210 Dunával, 1 0 egy-két ház a Szent Jakab-templommal, 1 7 egy háza a párkány kapujával, 1 8 egy-egy pedig a török iparosok céh-házával, a londzsával és a konyhakertekkel volt szomszédos. A Kaszim bej-mecset-mahallét, ahol, csupán mohamedán háztulajdonosok között, a Kaszim-mecsetet találjuk a fürdővel, 1" a mai Káptalan-utcával és ennek piac-téri szomszédságával azonosítottuk. Ezt a felfogást az indokolja, hogy e mahallénak Dunával szomszédos házai nem voltak, így tehát a mahallénak a fő út nem a Duna felé eső oldalán kellett feküdnie, olyan helyen, ahol a palánkkal szomszédosnak jelzett öt házának is 2 0 (a mai Káptalanutca külső házsorában, melynek telkei hátul a városfalig nyúltak) megfelelő helyet találunk. Azt a kombinációt, hogy a Kaszim bej-mecset-mahalléban leírt fürdő kedvéért az egész mahallét a mai Városháza táján helyezzük el — mert az 1680. évi térkép itt fürdőt jelez —, két okból is el kell vetnünk; az egyik az, hogy ezen a tájon a Haszan vojvoda-mecset-mahallét (lehelyeztük el s így a Kaszim bej-mahalle 54 háza számára itt már hely nem maradt, s a másik, hogy a Kaszim bejmahallénak — ismételjük — a várfal közelében, a fő-út túlsó oldalán, a Dunától' távolabb kell feküdnie. A Csarsu („piac") helye nagyjában biztos, határaiban bizonytalan. Házai a mai piac-téren helyezkedtek el, a Dunával és a városfallal nem voltak szomszédosak. Itt állottak a szilárd építésű házak, továbbá a mészárszékek és egyéb boltok, részint az őslakosok tulajdonában, részint 1 0 263., 265.-268., 270.—273., 280. sz. " 242., 255., 264. sz. 1 8 281. sz. A „párkány kapuja" elnevezésen az ú. n. Bécsikaput értem. 1 8 196. sz. 2 0 187.—189., 196.—197. sz. — Ha feltesszük, hogy a Káptalanutca mai neve annak emlékét őrzi, hogy ez az utca a középkorban az egyházi élet központja volt, akkor az a körülmény is magyarázatot nyer, hogy az utca számos háza összeírásunk szerint azelőtt „a papoké volt" 51
