Fekete Lajos: A hódoltság török levéltári forrásai nyomában. Szerk. Dávid Géza. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 6.)

Török birtokrendszer a hódolt Magyarországon. (Székfoglaló értekezés) Budapest 1940, 23p

12 det,t arra, hogy a jobbágy korábbi életviszonyait új, idegen szabályok szerint átformálja. A török állam nem alkotott, modern nemzeti államok módjára, a birodalom minden tartományára egyformán érvényes egységes jogrendszert; a sok különböző jog helyébe, melyeket az általa megdöntött államok hagyatékában talált, nem vezetett be egy mindenütt minden vonatkozásban érvényes abszolút újat, hanem mint sokrétű világbirodalom, megelégedett azzal, hogy a régi rendet és jogszokást kellő helyeken tetszése szerint módosíthatta. Ezt az állítást számos példával lehet igazolni, a jogi helyzet szabályozásának e kétféle tényezőit, úgymint a régtől fogva honos, illetve a hódítók által meghonosított elemek keveredését azok a törvénykönyvek, kánunok 1

3 is mutatják, melyeket a török kormány az egyes kerületek közigazgatásához vezérfonalnak egybeszerkesztett. E kánunok majdnem mindenütt a régi állapotra, a hódítás előtti viszonyokra hivatkoznak, ítéletet mondanak rég elmúlt uralkodók: Szíriában az egyiptomi dinasztia, Csakmak (1439—1453) és Kajetbaj (1468— 1496), Diarbekir vidékén a türkmen Uzun Hasan (1453— 1477), bizánci földön a Paleolog császárok, Magyarországon a magyar királyok rendelkezései felett, megtartják vagy módosítják azokat.

1

4 A török hatalomszervezet nálunk is ebben az engedékeny, mondhatnánk közönyös szellemben kezdett alakulni s különösen az első. időkben, a berendezkedés korában a régi rendet és jogszokást számos ponton érvényben tartotta és sokszor a vonatkozó helyi kifejezéseket is átl

a A Hammer munkájában (Staatsvcrfas6ung stb.) közült, főleg XVIII. 6zázadbeli kibocsátású kánunokon kívül újabban a török levéltárakból számos magyarországi kerület számára kiadott kánun előkerült, melyek Ömer Lütfü Barkan nagyobb szabású munkájában a közeljövőbon meg fognak jelenni. A szegedi és szigetvári kánun szövegét európai gyűjteményekben is fel lehetett találni. 1

4 A budai kánun pl. a „királyok korára" hivatkozva megtiltja, hogy Buda lakosaitól „hadi forintot" követeljenek: „mivel a királyok korában nem voltak kötelesek hadi forintot fizetni, ezután sem lesznek kötelesek". Hasonló átvételeket s> többi ismert kánunban is találunk. 480