Fekete Lajos: A hódoltság török levéltári forrásai nyomában. Szerk. Dávid Géza. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 6.)

Török birtokrendszer a hódolt Magyarországon. (Székfoglaló értekezés) Budapest 1940, 23p

Török birtokrendszer a hódolt Magyarországon. A török birodalom kétféle szerkezetű területi egységekből, úgymint a közpoiiti közigazgatási szervezetbe közvetlenül bekapcsolt tartományokból és belső kormányzatukban autonómnak hagyott hűbéres államokból állott; amazok képezték a birodalom magvát, emezek pedig külső védelmi övét, amely mint egy óriási koszorú, kifelé szinte elmosódó határaival a birodalom belső részeit körülfonta és ellenséges támadások ellen óvta. Ha a birodalom területén és határvonalán végigtekintünk, tisztán láthatjuk e kétféle szerkezeti egység egymáshoz sorakozását. Egyiptom, a legértékesebb afrikai tartomány, kezdettől fogva különleges helyzettel bírt, a többi afrikai birtok pedig távolsága szerint lazuló szálakkal fűződött az isztanbuli központhoz s eiinek parancsait helyi fejedelmek közvetítésével hajtotta végre.

1 Folytatólag hasonló helyzetet találunk a távoli Arábiában, majd a közelebbi perzsa és kaukázusi határokon, ahol különösen kurd fejedelemségek képeztek majdnem összefüggő 1 E hűbérállamok alatt elsősorban azokat értem, melyek hükilmetnek (fejedelmeik: hákim-nak) neveztettek, ugyanúgy, mint pl. az erdélyi fejedelemség, illctőlog fejedelmek. Ismeretes, hogy Ajn 'Ali történelmi munkája ezeket a birodalom részei között felsorolja s azt is megemlíti, hogv e fejedelemségek örökös joggal szállnak apáról fiúra. Náluknál alacsonyabb rangú, de bizonyos fokig önálló kisebb egységeket képeztek a mülkijjet. jurdluk, odzsaklik elnevezések alatt összefoglalt népcsoportok, többnyire kurd törzsek a birodalom keleti határán, a kaukázusi Gendzsetöl (Elisabetpol) Mezopotámiáig. Fejedelmoik rangsora és jogi helyzete pontosan meg volt határozva. 464