Fekete Lajos: A hódoltság török levéltári forrásai nyomában. Szerk. Dávid Géza. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 6.)

A Rákóczi-Aspremont-levéltár török iratai: Levéltári Közlemények XIII (1935), 123-157

A RÁKÓCZI—ASPREMONT-LEVÉLTÁR TÖRÖK IRATAI. A „Rákóczi-Aspremont" név alatt ismeretes levéltár törzsét a Rákóczi-család levéltára képezi, amely gazdasági vonatkozású iratokat a középkortól, politikai természetű iratokat pedig a XVI. század közepétől kezdve II. Rákóczi Ferenc felkelésének bukásáig foglal magában. II. Rákóczi Ferenc nővérének, Júliának gróf Aspremont Ferdinánddal kötött házassága következtében a Rákócziak levéltára az Aspremontok birtokába jutott, s mint Rákóczi-Aspremont levéltár élt és fejlődött tovább, majd egy század múlva, ismét leányági örökségben a vöröskői gróf Erdődy-család tulajdonába szállt át. Jelenleg családi letétként az Országos Levéltár magyar nemzeti múzeumi levéltárában van elhelyezve.

1 A levéltárban török nyelvű iratok is őriztetnek; számuk: 79. Közülük 3 irat Thököly Imrére, a többi II. Rákóczi Ferenc szabadságharcára vonatkozik; a fejedelmek későbbi török kapcsolatainak, törökországi bujdosásuknak szakaszaiból egyetlen írat se jutott el családi levéltárukba. Az iratok különféle kérdésekre vonatkoznak, de csak keveset világítanak meg alaposan, anyaguk tehát szétfolyó természetű. De fűzzük hozzá, hogy kiegészítő részeiktől elszakadva nem is adhatnak az érintett dolgokról áttekinthető, tiszta képet. E török iratok nagy része ugyanis kétoldalú levelezésnek egyik, a külső részét képezi, belőlük az ügyeknek csak az egyik oldala látszik. A másik oldal, az ügyek előzménye vagy a török levelekre adott válasz sokszor feltalálható a Rákóczi-Aspremont levéltárban s körülményeik kinyomozhatok a Rákóczi-korszak gazdag irodalmában. A török iratok önmagukban nem képeznek tehát szerves egységet, hanem — modern szóval — a Rákóczi-Aspremont levéltár egyes ' A szóban levő török iratok jelzete ebben: Fasc. A. 19. 429