Fekete Lajos: A hódoltság török levéltári forrásai nyomában. Szerk. Dávid Géza. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 6.)
Gyöngyös város levéltárának török iratai: Levéltári Közlemények X (1932), 287-318, XI (1933), 93-140
122 1.8. 1668. okt.. 31. Jenisehir-fenüri telelő. 1079. dzemüzl-ül-evvel 25, IV. Mehmed fermánja az egri bejlerbejhez és a hatvani kádihoz. A gyöngyösiek írásbeli panasza szerint az egriek beszállásolási és a hadsereg számára (általuk vásárlandó) (nuznl- és iştira-) gabonát követelnek tőlük, noha ők ezt úgy, mint a korábbi években, egyéb adóikkal együtt az idén is Hatvanba fizetik. — Mivel a gyöngyösiek két felé nem adózhatnak, a régi szokásnak megfelelően idén is csak oda fizessenek, ahová eddig fizettek. Egykorú jegyzetben (tévesen): Eger várába tartozzunk fizetni ... 179. 1668. nov. 21. (Buda). 1079. dzemazi-ül-ahir 16. Mustafâ budai kádi hüdzdzetje. Meml, aki a boszniai ejálet livnói (opu) kadajahoz tartozó Iskarâdîn 8 9" városkában (kasaba) lakott, nemrég Gyöngyösön kapott sebeiben Hatvanban meghalt; kizárólagos örököse: Ramadan-nak, az ő tisztségviselőjének ("amelli) fia: Mustafa aga, Malimnd vezír-pasának, a budai ejület mütesarrifjának jelenlétében a ser'-szék előtt vérdíjat követelt a gyöngyösiektől, akiket Biró Mihály: Benedek fia, János bíró: Márton (Martin) fia, továbbá Nagy János (Nakjünös): Nagy Benedek (Nak Benedik) fia, András: Pál fia, Szovács (Sovüdz) István: Márton (Martin) fia, ördök (Ördek) István: ördög György fia és Pál: Orbán (Orbán) fia képviseltek, s e címen tőlük 75,000 akőet átvett. Tanuk: Yeli aga, kapu ağasi; Mustafa aga. a causok kethüdaja; Ibrahim aga fia Salih aga; Handal eaus; Mustafa fia Sülejmân bese; Sülejmân fia Ibrahim Celebi; Mustafa Celebi, muhdir. 180. 1668. nov. 23. (Buda). 1079. dzemâzi-ül-ahir 18. Mustafâ budai kádi hüdzdzetje. A Gyöngyösön halálra sebesített Memı vérdíja ügyében. 7 0 Bizonyára a dalmáciai Scardona (Skradin), e két névvel feltüntetve a katonai térképen is. 7 0 A 179. sz.-val azonos tartalommal cs indokolással, de nem Mahmüd pasa jelenlétében hozott ítélet. A perben szereplő tanuk: Biró Mihály: 394
