Fekete Lajos: A hódoltság török levéltári forrásai nyomában. Szerk. Dávid Géza. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 6.)

Gyöngyös város levéltárának török iratai: Levéltári Közlemények X (1932), 287-318, XI (1933), 93-140

288 perek illetékei — a mohamedán megszálló hatalom szemében egyszerű rendészeti intézkedések. — A hitélet függvényeinek tekinthető kegyes alapítványok, papi adó, templomjavítás, egyházak javára tett végrendeletek engedélyezése, illetőleg elismerése az ezzel kapcsolatos adó vagy illeték révén, adó­vagy illetókügyi intézkedésnek is tekinthető. Kibocsátóik, illetőleg fajuk 6zerint ezen iratok között a hódoltság területén és korában szokásos összes iratnemekre találunk példát: vannak köztük egyszerű, 6zerény emin­nyugták, magasabbrangú eandzakbeji, bejlerbeji rendeletek, igazolványok, magyarországi kiadású fermânok, — melyeket tehát nem a 6zultáni kancelláriák, hanem a XVII. 6zázad óta rendszeres gyakorlatnak megfelelően,, szultáni tugrával, a budai vezir-pasa hivatala adott ki — s végül a központi kormány által kiadott rendeletek. — Itt rámutatok arra a 12 darab, 1668 okt. 17.—nov. 5. között, Konstantinápolyban a jenisehir-fenari téli szálláson kiadott magas rendeletre, melyek tulajdonképen Gyöngyös város török törvénykönyvét alkotják. E 12 irat egyenkint tárgyalja Gyöngyösnek írásban a fő­városi kormányhatóságokhoz benyújtott különféle panaszát, megállapítja kötelességeit 6 megtiltja, hogy a város , lakos­ságát ezeken túlmenően bárki zaklassa. Mint az egyik rendelet hátlapjára vezetett egykorú feljegyzésből kivehető, ezen rendeleteket, írásbeli közvetítésükkel, az egri, illetve a hatvani küdí (Mustafa?) eszközölte ki. 2 A város ezeket az iratokat, mint jogainak vagy szol­gálatainak bizonyítékait, a maga idejében természetesen sokra értékelte és megbecsülte. Beilleszkedve a török viszo­nyokba s alkalmazkodva hozzájuk, mindig írást kért arról, ami joga vagy kötelessége volt, s úgy arról is amit abból teljesített. Ezzel az írással aztán sorba járta a török hatóságokat — már t. i. amelyekkel dolga szokott lenni —, felmutatta az első iratot, azt regisztráltatta s annak alapján újat állíttatott ki magának. Ezért van, hogy egy és ugyanazon ügyről ugyanazon időtájból 3 — 4 rendel­kezést, illetőleg igazolványt visz haza a gyöngyösi bíró, melyekre aztán otthon, hogy szükség esetén gyorsan és könnyen kiismerje magát köztük, magyarul feljegyezteti azok tartalmát. Ezeknek a feljegyzéseknek különös értéket ' Hasonló úton ugyanakkor Jászberény (Jász Múzeum, török iratok) és Rimaszombat (Budapest, Hadilevéltár) részére is adattak ki hasonló tar­talmú rendeletek, nyilván szintén az egri és hatvani kádi közbenjárására. Viszont a szolnoki kádi kerületébe tartozó Debrecen városnak fennmaradt török iratai között ezekkel összevethető irat már nincsen. 336

Next

/
Oldalképek
Tartalom