Fekete Lajos: A hódoltság török levéltári forrásai nyomában. Szerk. Dávid Géza. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 6.)

Gyöngyös város levéltárának török iratai: Levéltári Közlemények X (1932), 287-318, XI (1933), 93-140

288 perek illetékei — a mohamedán megszálló hatalom szemében egyszerű rendészeti intézkedések. — A hitélet függvényeinek tekinthető kegyes alapítványok, papi adó, templomjavítás, egyházak javára tett végrendeletek engedélyezése, illetőleg elismerése az ezzel kapcsolatos adó vagy illeték révén, adóvagy illetókügyi intézkedésnek is tekinthető. Kibocsátóik, illetőleg fajuk 6zerint ezen iratok között a hódoltság területén és korában szokásos összes iratnemekre találunk példát: vannak köztük egyszerű, 6zerény eminnyugták, magasabbrangú eandzakbeji, bejlerbeji rendeletek, igazolványok, magyarországi kiadású fermânok, — melyeket tehát nem a 6zultáni kancelláriák, hanem a XVII. 6zázad óta rendszeres gyakorlatnak megfelelően,, szultáni tugrával, a budai vezir-pasa hivatala adott ki — s végül a központi kormány által kiadott rendeletek. — Itt rámutatok arra a 12 darab, 1668 okt. 17.—nov. 5. között, Konstantinápolyban a jenisehir-fenari téli szálláson kiadott magas rendeletre, melyek tulajdonképen Gyöngyös város török törvénykönyvét alkotják. E 12 irat egyenkint tárgyalja Gyöngyösnek írásban a fővárosi kormányhatóságokhoz benyújtott különféle panaszát, megállapítja kötelességeit 6 megtiltja, hogy a város , lakosságát ezeken túlmenően bárki zaklassa. Mint az egyik rendelet hátlapjára vezetett egykorú feljegyzésből kivehető, ezen rendeleteket, írásbeli közvetítésükkel, az egri, illetve a hatvani küdí (Mustafa?) eszközölte ki.

2 A város ezeket az iratokat, mint jogainak vagy szolgálatainak bizonyítékait, a maga idejében természetesen sokra értékelte és megbecsülte. Beilleszkedve a török viszonyokba s alkalmazkodva hozzájuk, mindig írást kért arról, ami joga vagy kötelessége volt, s úgy arról is amit abból teljesített. Ezzel az írással aztán sorba járta a török hatóságokat — már t. i. amelyekkel dolga szokott lenni —, felmutatta az első iratot, azt regisztráltatta s annak alapján újat állíttatott ki magának. Ezért van, hogy egy és ugyanazon ügyről ugyanazon időtájból 3 — 4 rendelkezést, illetőleg igazolványt visz haza a gyöngyösi bíró, melyekre aztán otthon, hogy szükség esetén gyorsan és könnyen kiismerje magát köztük, magyarul feljegyezteti azok tartalmát. Ezeknek a feljegyzéseknek különös értéket ' Hasonló úton ugyanakkor Jászberény (Jász Múzeum, török iratok) és Rimaszombat (Budapest, Hadilevéltár) részére is adattak ki hasonló tartalmú rendeletek, nyilván szintén az egri és hatvani kádi közbenjárására. Viszont a szolnoki kádi kerületébe tartozó Debrecen városnak fennmaradt török iratai között ezekkel összevethető irat már nincsen. 336