Fekete Lajos: A hódoltság török levéltári forrásai nyomában. Szerk. Dávid Géza. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 6.)

Debrecen város levéltárának török oklevelei: Levéltári Közlemények III (1925), 42-67

niCHUKCKN VÁROS TÖRÖK OKLEVELEI 43 „mezőben épült, erős kerítés nélkül való, csak engedelmességhez ragaszkodó Debrecen", bár egyébként három ország érintkezési pontján feküdt, hadászatilag nem bírt jelentőséggel. . De politikai okokból 6e részesült különös figyelemben. Politikai jelentéktelensége és közjogi helyzete is földrajzi fekvéséből alakult ki. Bár királyi és fejedelmi, magyar és erdélyi részre adózott, a két uralkodó nem tudta megvédeni a török ellen s Debrecen kénytelen lett ennek is hódolni. 1555-ből való az első adat, mely szerint Debrecen, „mely a nagy távolság miatt eddig nem fizetett adót", vállalja, hogy három részletben évenkint 50 ezer akcse adót fizet a budai kincstárba. A török emellett a keresztény uralkodók adóztatási jogát is elismerte, III. Murád egy Rudolfhoz intézett levelében Debrecen adójának mérséklését kérte.

2-A király és a fejedelem ugyanis a behódolás dacára követelték adójukat s a város — nem lévén török őrsége — nem merte megtagadni. Csak egy újabb adat van rá, hogy a királyi adószedőket török osausokkal fenyegette meg.' A háromirányú adófizetésnek hármas oltalmazás volna az ellenértéke, do a város a békés idők pecsétes okmányait leszámítva, esetleg egyben sem részesült. Az 1657-i lengyel invázió idején a hatalmas patronusnak látszó budai pasa csak oltalomlevelet tud adni a megrémült debreceniek védelmére s II. Rákóczi György is azt tanácsolja a megszorult város bíráinak, hogy apáik módja szerint „főhajtással oltalmazzák meg a várost". Az oklevelek legnagyobb része anyagi vonatkozású lóvén, legtöbb' adata a birodalomnak és a városnak gazdasági életébe kapcsolódik. Debrecen szultáni chász-birtok volt, jövedelme tehát közvetlenül a kincstárba folyt be. A chászhirtoknak egy faját a török adórendszer odzsalcliknak nevezte; odzsak tűzhelyet, katonai csoportot, hadi egységet jelent, odzsaklik pedig olyan intézményt, melynek jövedelme valamely odzsak szükségleteinek fedezésére osztatott ki. akár készpénzből állt az, akár közmunkából, akár mind a kettőből. Az odzsak lik-rendszer alá tartozó városoknak helyzete annyiban volt olőnyösebb, hogy pontosan megszabott összeget fizettek adóban, de viszont kevésbbé voltak föláldozva a gyakran változó török urak mohó pénzvágyá2 Wien, Stoateorcliiv, Turc. Urk. 1579. 3 Magyar-Török Történelmi Emlékek, Államokmány tár IV. 111. 308