Fekete Lajos: A hódoltság török levéltári forrásai nyomában. Szerk. Dávid Géza. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 6.)
Buda, Pest és Óbuda nem-mohamedán polgári lakossága 1547-ben és 1580-ban: Tanulmányok Budapest múltjából VI (1938), 116-136
Buda, Pest és Óbuda nem-mohamedán polgári lakossága 1547-ben és 1580-ban. Azon területek demográfiai állapotainak kutatásához, melyek egykor török uralom alatt álltak, a legfontosabb, semmi mással nem pótolható forrásanyagot a török kormányzat fej adó-összeírásai, az úgynevezett dzsizje-defterek teszik. Ezek az összeírások különböző időben és vidékeken különböző módokon készültek, tehát nem egységesek. Abban megegyeznek, hogy a központból kiindulva, falvankint veszik sorra az illető közigazgatási egység területét, de a részletekben sok tekintetben eltérhetnek egymástól. Van olyan összeírás, amely falvankint (nagyobb telephelyeken uteánkint) sorolja fel az adóköteles családfőket és minden egyes családfőnél külön tünteti fel az egyes termelési ágakban (búza, rozs, méhkas, sertés stb.) elért eredményeket és minden termelési ágnál külön az esedékes adóösszeget. Más összeírások viszont kevésbbé részletesek ; megnevezik az adóköteles családfőket, de a termés- és adótételeket csak az egész községnél, összegezve tüntetik fel ; ismét mások (valószínűleg korábban készült részletes összeírások eredményei alapján) falvankint csak a házak számát vagy csak a helység adójának végösszegét közlik. A módszerbeli eltérések néha ugyanazon összeíráson belül is jelentkezhetnek. Némely összeírás egyes falvak adóköteleseit névszerint sorolja fel, más falvak adatait azonban ugyanazon kerületben is csak összevontan adja. Mivel ezen összeírások a nem-mohamedán vallású családfők adója dolgában készültek, amennyiben az adófizetőket nemcsak összegezve adják, hanem névszerint felsorolják, az adóköteleseknek teljes névsorát várhatnók tőlük. Ezt azonban mégsem kapjuk, mert pl. a hadseregben szolgáló nagyszámú keresztény férfi dzsizje-adót fizetni nem volt köteles és így e jegyzékekbe nem került be. 1) Viszont kisebb számban mohamedánok is előfordulnak bennük, nevezetesen az új-hitűek, akiket a hatóságok legalább átmenetileg a nem-mohamedán réteggel együtt tartottak nyilván. Mindezeket egybevetve : a dzsizje-lajstromok falun a föld népének, városban a nem-mohamedán »polgári« lakosságnak, az őslakosoknak megismeréséhez szolgáltatnak becses adatokat. Dzsizje-összeírásokat a török hatóságok évről-évre készítettek, még pedig esetenkint legalább két példányban : egyet a helyi ügyvitel, egyet az isztanbuli központi hatóságok számára. Azok a példányok, amelyek 18
