Fekete Lajos: A hódoltság török levéltári forrásai nyomában. Szerk. Dávid Géza. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 6.)
Párhuzam az isztanbuli és budai török hivatali ügyvitel között: Levéltári Közlemények XVIII-XIX (1941), 208-222
210 zavarokat és nehézségeket okozott, hogy a legkülönbözőbb fekvésű tájakon, pl. a nógrádi és nisi, a csanádi és sabáci alkerületekben fekvő birtokadományok egy helyen, egymásután voltak feljegyezve, és mivel a bejegyzések sorszámot nem kaptak és róluk mutató sem készült, a feljegyzések közül valamelyiket kikeresni nehéz lehetett. A bejegyzések módjában tehát módosítások váltak szükségessé, de az egyetlen újítás arra szorítkozott, hogy az adományozásokat ezután szandzsákonkint jegyezték fel. További javítási kísérletekről Magyarországon kívüli területen sincs tudomásunk. Azokat a birtokadományozási diplomákat, amelyeket a budai pasa székhelyén kívül a táborban állított ki, a rúznámcsénak vele együtt táborba szállt vezetője külön íveken (nyomdai „íveken") jegyezte fel. A pasa u. i. bizonyos korlátozásokkal szintén adományozhatott tímár-birtokokat és ha táborba szállt, a tartományi fő tisztség-viselők épen úgy vele mentek, mint a szultánnal vagy a nagyvezérrel az isztanbuli kormányhatóságok vezetői. 4 A tímárdefterdár ezeket az íveket a székhelyen működő hivatalba behozva, a rúznámcse itteni íveihez csatolta; ezekkel ma is egybe vannak fűzve. Az otthon maradt naplót távollétében a helyettese vezette, a maga bejegyzéseihez mindig hozzáfűzve, hogy azok a tulajdonképeni hivatalfőnök távollétében történtek. A földbirtok, illetőleg a földesúri jövedelem nyilvántartására szolgáló másik kimutatást, az idzsmál-deftert (defter-i idzmál) kezdettől fogva livánkint vezették s henne a szultáni (kincstári) birtokokat is nyilvántartották. Az első lapon az akkori szultán tugráját találjuk, aztán a livában fekvő birtokok felsorolását: először a padişah régi és új hásszait, aztán a pasának abban a livában fekvő hásszait, a szandzsákbej hásszait, aztán a középrangú tiszt- és tisztségviselők ziámet-birtokait, rangsoruk szerint meglehetősen kötött sorrendben. Ezt követi a közrangú tímár-birtokok felsorolása, itt is, mint a rúznámcseban, nem a birtok fekvése, hanem az akkori birtokos neve szerint. A felsorolás itt úgy történik, hogy oldalankint két tétel kerül bejegyzésre, az egyik a lap közepén, a másik 4 tgy történt pl. 1556-ban a Chadim Ali pasa által Szigetvár ellen vezetett hadjárat idején. A timár-defterdár a pasával együtt táborba szállt s itt tovább vezette a rúznámcsét s abban az egyes bejegyzések mellett az akkori tartózkodási helyet is feltüntette. (Bécs, Kons.-Akad. keleti kéziratai, I. F. 5. sz.) 15