Fekete Lajos: A hódoltság török levéltári forrásai nyomában. Szerk. Dávid Géza. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 6.)
Párhuzam az isztanbuli és budai török hivatali ügyvitel között: Levéltári Közlemények XVIII-XIX (1941), 208-222
ISZTANBULI ÉS BUDAI TÖRÖK HIVATALOK 21'» tesebb vizsgálat bizonyára más vidékekről is tud majd példákat felmutatni. A pénzügyi defterdárnak bevételekről szóló másik nagy iratsorozata az ú. n. mukataa-defterekből állt, melyeket egy-egy fontosabb pénzügyi kerület, a budai vilájetben a XVI. században Buda, Vác, Szolnok, Esztergom, Fehérvár, Pécs stb. pénzügyi hatóságai vezettek a kerület jövedelmeiről: a vámbevételekről, az ottani országos és heti vásárok és piacok helypénzbevételéről, bírságokról, stb. Az ügyvitel a különböző állomásokon teljesen azonos volt s amennyire összehasonlításra alkalmam nyilt, ugyanolyan volt, mint az isztanbuli, krimi vagy anatóliai vámállomásokon. Ugyanúgy egységesen, azonos módon készültek azok a kisebb sorozatok, amelyek a várakban és a törökök által lakott városokban álló kincstári épületekről, boltokról, ezek béréről adtak kimutatást. Az államkincstár bevételeível szemben, a kiadásoldalon, hasonlóképen szabályszerűen, talán még nagyobb gonddal vezetett lajstromok készültek évről-évre. Ezek legtöbbje katonai vonatkozású volt, mert a kincstári kiadások főleg katonai célokat szolgáltak. A hadsereg ellátása egyrészt készpénzzel fizetett zsolddal és ennek kiegészítésére adott ruhával és élelmiszerrel, másrészt földbirtokkal való javadalmazással történvén, ebből a szempontból a fegyveres erő két csoportra oszlott, minek következtében a nyilvántartásul szolgáló feljegyzések, lajstromok, elszámolások is két csoportra, ú. m. a készpénzzel fizetett, állandóan szolgáló zsoldosok és a földbirtokkal jutalmazott háborús tartalék irataira különültek, A készpénzzel fizetett zsoldos csapatokra vonatkozó iratok között legfontosabbak és legszámosabbak voltak a nyilvántartások, az ú. n. zsold- vagy szemle-defterek (mevádzib vagy joklama defterleri), melyeket a zsold kifizetése végett egy-egy szemlével kapcsolatban negyedévenként szoktak, bőséges papírfogyasztással, gondos munkával szépen írva, összeállítani, s miután a zsoldot, bizánci mintára, (r q í /i rj v o g) három hónaponként fizették, az egy-egy évnegyed zsoldját meg az erre vonatkozó deftert is a három hónap nevéből szerkesztett mnemotechnikus műszóval „misir"-, „redzedz"-, ,, resen"- és „lezez"zsoldnak, illetőleg defternek nevezték. Az összeírások az egyes várak helyőrségét fegyver12
