Fekete Lajos: A hódoltság török levéltári forrásai nyomában. Szerk. Dávid Géza. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 6.)
A fethnáméról: MTA Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának Közleményei XIX (1962), 65-117
A FETHNA&fÉRÓL 75 És dicsőség, fődicsőség őneki, Mert előttünk szép jövőnket feltárja [18] Szüntelen és örök hála őneki, Mert fölöttünk szétterjesztve palástja. Ez a levél és e hódoló bevezetés azon alkalommal készült, hogy Ğihânsâh mirza leverése és megsemmisítése után 1 5 [19] Âzerbâyğân lakosaitól — a felséges Alláh óvja őket a bajoktól — szüntelenül és untalanul panaszok jöttek Hasan 'Ali szörnyű viselkedéséről és bűnös újító kijelentései keménységéről, és a tiszteletre méltó érzékszervhez [ ?] elhatolt hitványságának bántó szaga, [20] mert [ő] az engedelmeskedés gyeplőjét a sátán akarata kezére adván, a helyes és igaz útról a lázadás útjára lépett, és közönyös emberek módjára éjjel nappal vígadozásban és mulatozásban, dőzsölésben és dorbézolásban fecsérli életét, [21] és nem figyelve az intésre: „És aki nem alkalmazkodik ahhoz, amit Alláh a földre lebocsátott, mind hitetlen az", nem tér a helyes és igaz útra. Úgyannyira, hogy mint atyja örököse, az eretnekséget és ellenségeskedést ismételten szította és a keresztény templomok javítását és berendezését [22] szorgalmazva, lerombolásukra és porba döntésükre engedélyt nem adott, és a siralmak és szenvedések sivatagja szegényei, a bajok és pusztulás pusztái tévelygői, és a qanaribná-1 1 6 recitálok, oltalmat keresve és a menekülés útján futva [23] az âyet szellemében ezeket az igéket ismételgették: „Van-e számunkra menekülés?" Ahogy ezekben az igékben is írva van: „Aki megmenti az igazhivőket a világ bajai közül egy bajtól, megmenti azt Alláh a végítélet napja bajai közül egy bajtól", a lesújtottak támogatását és a szegény elnyomottak oltalmazását mindenképpen Alláh parancsának tartva, [24] a felséges Allahhoz való imádkozás és a végzettől osztályrészül adott sors megkérdezése után, az indulás gyeplője és a menet zabiája, országa meghódítása végett, arra felé irányítattott. És amikor Hoy 1' a nagyság és fenség sátortábora és a csillagsokasságú sereg táborozó helye lett, [25] Hasan 'Ali, aki nagy seregeket és óriási tömegeket szerelt fel és készített elő harcra és ellenállásra, [eddig] arról nem tudva, a túlvilág tilalom hirdetőitől lelki füleivel csak ezt a szózatot hallotta: „Mondjad: győzött az igazság, [26] és pusztul a gazság", és amikor a félelem és rettegés verejtéke e hálátlan tömeg arcát ellepte, és tudata lapján kirajzolój 1 6 Ğihânsâh qara-qoyunlu fejedelem az Uzun Hasan elleni harcban a 871. (1466/67.) évben életét vesztette. Uzun Hasan ellenfele levágott fejét Abü Sa'idhoz küldte, testét apja.Quara Jüsuf mellé temettette (Müneğğimbası IH. 162. 1.). Ğihânsâh egyik fia volt Hasan 'Ali. Abü Sa'id, Timur szépunokája, Hasan 'Alı által segítségül híva, keveredett harcba Uzun Hasannal, és utóbb, 42 éves korában a 16 éves Yadigâr által kivégeztetett. 1 6 A qanaribná (L.jU5) olyan összevonás, mint a hamdala, havqala stb. ebből a szózatból: bj J' —-^jc Lüî , a három első szó kezdő betűiből és a i.j szóból van összevonva; jelentése: „Tebenned bízunk Urunk". "Város és kerület neve, Perzsia nyugati határán, az Urmia tótól északra; amikor oszmáni birtokban volt, gyakran idézték Hoy sanğag néven. 149
