Németh Gyula: Törökök és magyarok. 2. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 5.)
Oszmán-török nyelvtörténet - Bulgária török nyelvjárásainak felosztásához: MTA I. Oszt. Közi. X (1956), 1-60
.Y» CAFEROÓLI nál a Pisig c. mesében : isdersan 'ha akarod' (153 : 31, két szer), galirsaniz 'ha jöttök' (155 : 4), bilalim 'tudjuk meg' (154 : 1), gidaiam 'menjünk' (154 : 1), édalum 'csináljuk' (154 : 24), yiyadzayvm 'enni fogok' (155 : 4). Egy másik mesében : yénersa 'ha nyer' (163 : 22), konursa 'ha látja' (162 : 21), uüiünma 'ne gondolkozz' (163 : 18), düSiinmaynuz 'ne gondolkozzatok' (163 : 35), élmanvz 'ne csináljatok' (162 : 22), vérmanuz 'ne adjatok' (163 : 21). A Coruhi vilájetből való szövegek is sok ilyen példát tartalmaznak (DoguÍAT) : hlarsuz 'csináltok' (219 : 22,25),beSa : a bei'öt' dativusa (220 : 5), söylamagda 'mondásban' (224:4), tüylari 'haja' (226:18), kima 'kinek?', (226: 12), bilana 'az ismerőnek' (224:7), istemam 'nem akarom' (226:21), getmaz 'nem megy', bilmaz 'nem nő', étmaz 'nem csinál' (228 : 1—3). A Karsi vilájet afsárjainak nyelvében (Doğu İAT) : yüriyan 'menetelő' (142:24), gedan 'menő' (142': 26). Feltűnő a güzal 'szép' alak, mely Vidinben és északkeleti Anatóliában egyformán megvan. MosKOvnál, a szabályszerű (1. itt 416. 1.) e > a változással, gagauz göz'öl alak van (DMITRIEV : Arch. Or. IV, 215), s ehhez DMITRIEV közli M. S. MICHAJLOV megjegyzését, mely szerint az cv és güzel konstantinápolyi kiejtése av és qüzül. (PISAREV, 181 : 18. Etimológiai lag bizonyára a köz- ~ kör- igéhez, ebből: * közel; vö. HASAN EREN : NyK XLI, 371 ; BANG : KSz XVII, 122., j.) Számolni kell azonban azzal is, amit a III. részben (114. 1.) mondottam, hogy ti. a most tárgyalt jelenségek a régi oszmánli köznyelvben meglehetősen el voltak terjedve. 6. A sporadikus ö > ü változást északkeleti Anatólia dialektológiai anyagában nem találtam meg. Nincs hozzátenni valóm ahhoz, amit e változásról mondottam. 7. Az ó oszmánli -g- a trapezunti nyelvjárásban PISARSV (174—175.1. és a szövegek) szerint nem marad meg, ez azonban nem az egyetlen képviselete a -y-nek északkeleti Anatóliában. RASANEN a Chansons bevezetésében (8. 1.) a következőket írja : „A régi szóközépi q, amely az irodalmi nyelvben y-re (g . . .) változott, Rizében y alakban van meg, a rákövetkező i pedig í, u-vá lett (Copcy'in, Copeyun — irod. köptğin)." Példák a szövegekből: q'onayx 'a konakot' (12:30), bayirdium 'kiáltottam' (14:9), bey -trylinda 'Perában' (16 : 19), aladzayim 'venni fogok' (18 : 19 ; egy trapezunti dalban : aladia^um 28 : 13), aylaya— aylaya 'sírva' (26 : 15), Cescdieyxm 'vágni fogok' (12 : 27), yemeyi 'ételt' (14:6); a mâni-dalokban : eyi/nia aiaye 'ne hajolj le' (112), köpeyur) q'izi 'kutya lánya' (222). CAFEROÓLunál : (Kuzey Doğu İAT, Sürmenéből, nem messze Trapezunttól, keleti irányban) yo yimiS 'nem volt' (153 18), duyun lakodalom' (154i 18), ayaó 'fa' (154: 26, 35; 154:32, 33: <7dia, ádíxn), doyri 'egyenesen' (155 : 21). 91
