Németh Gyula: Törökök és magyarok. 2. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 5.)

Oszmán-török nyelvtörténet - Bulgária török nyelvjárásainak felosztásához: MTA I. Oszt. Közi. X (1956), 1-60

.Y» Ezeket mondja KOWALSKI. Legutóbbi adatához még hozzátehetjük ezt a szövegekből : agzi 'csőre', ill. 'szája' (uo. 9. sz.). Az intervokaliku8 g megtartása mutatkozik görög területen, Macedóniától keletre is. KOWALSKI a macedóniai népdalok bevezetésében (169.1.) Xanthi ból a dudag'i 'ajka' és aramaga 'keresni' alakokat említi és xanthii találós meséiben (Zag. lud. tur. 33—34) szerepelnek a következő formák: oglu fia', soqay'i 'utcája', köpeği 'kutyája' (de dcynek 'bot'). Tovább keletre a tengerparton van egy ismeretes kikötőhely, amelynek a neve Dede Aghai. Ez a g hangot megőrző nyelvjárásterület nyúlványa, illetőleg tulajdonképpen átmeneti nyelvjárásterület. 8. Különösen jellemző sajátsága a nyugati nyelvjárásnak egy praesensforma, amelynek y a szuffixuma (1. a VIII. térképet). Ez a jel magánhangzón végződő tövekhez közvetlenül járul hozzá ; mássalhangzón végződő töveknél a tő és a y között egy magánhangzó jelenik meg, mely rendesen azonos az aoristo8 magánhangzójával. Emellett ezekben a nyelvjárásokban a yorpraesens vagy nincs meg, vagy csak korlátolt használatban él, a köznyelvből, az iskolából, illetőleg más nyelvjárásokból bekerült idegen alak. (Az r-végű aoristos azonban általánosan el van terjedve.) Vidinből idézem a következő példákat (részletesen tárgyalom a feljegyzett egyszerű és összetett alakokat a vidini nyelvjárásról szóló munkámban) : sevey 'szeret', seve yim 'szeretek', yapay 'csinál', aglaysin 'sírsz', sora yım 'kérdezek', so'rmayim 'nem kérdezek', bi lmeyim 'nem tudok', tutmay 'nem fog'. Adakaléről: oquysin 'olvasol', araysxn 'keresel', göriysin 'látod', baqay 'néz', dey 'mond'. Északnyugat-Bulgáriában mindenütt megvan a y-praesens : qalquy 'felkél', geliy 'jön' (Lom ; a yor-praesenst nem használják) ; aglay 'sir', geliy 'jön' (Michajlovgrad, Berkovica; a yor-praesenst nem használják) ; álay 'sír', baqay 'néz', (Orechovo ; a yor-praesenst nem használják); düney 'visszatér', sevey 'szeret', yapay 'csinál', göriy, görüy 'lát' (Vraca) ; aglay 'sír', ügreniy 'tanul' (Küstendil); yürüy 'jár', yapay <~ yapty 'csinál', alay ~ aliy 'vesz', duríy 'áll', güley ~ güliy 'nevet', gidey (gidiy nincs) 'megy', verey ~ veriy 'ad' (Samokov ; a geliyor-féle alakokat csak „úri emberek" használják). Boszniából nincs adatom a y-praesens használatára. Macedóniában a yor-praesenset DIM. SALEV szerint csak iskolázott emberek használják, ellenben a y-praesens általánosan el van terjedve : gidey 'megy', yapaylar 'csinálnak', alaylar 'vesznek'. KOWALSKI macedóniai szövegeiben : söyley 'mondja' (218 : 20), düiüri 'lásst fallen' (218 : 16), getiri 'hoz' (uott), bayleyor 'köt' féle alakok mellett. Meg kell jegyeznem, hogy keleti területen, Stara Zagorában és Slivenben is jegyeztem fel aliylar 'vesznek' (Stara Zagora) és yaSay 'él', baqiy 'néz' (Sliven) féle alakokat, de ezek alighanem a yor-pracscns újabb változatai. 60