Németh Gyula: Törökök és magyarok. 2. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 5.)
Oszmán-török nyelvtörténet - Bulgária török nyelvjárásainak felosztásához: MTA I. Oszt. Közi. X (1956), 1-60
10 török ö, w-nek o és w-val vagy valami átmeneti hanggal való képviselete. (L. a IV. térképet.) Ez —- bizonyos esetektől eltekintve — általános a vidini és adakaloi nyelvjárásban, ahol ilyen alakokat találunk : boyle 'így' (1st. böyh), dórt 'négy' (1st. dört), soz 'szó' (1st. söz), ur 'három' (1st. iir), yuru- 'menni' (1st. yürü ), duSunur 'gondolkozik' (1st. düSünür ; az utóbbi alak Adakaléti is feljegyezve). Ugyanilyen alakok vannak Lom török nyelvjárásában, pl. juqsik 'magas', boyle 'így'. Ez a hangképviselet megvolt Boszniában is, ezt megmondja Br.vr és erre mutatnak az ilyen alakok (i. m. 17), mint uldi 'meghalt' (1st. öldii), urti 'takaró' (1st. örtü). Viszont Bi.AUnál (21) ilyen alak is van mint iirnrk 'minta' — 1st. örnek. (A k és g hangok mellett előforduló ö és ii tanúsága nem használható fel ; k és g mellett az ö és ii hang Vidinben és Adakalén is megmaradásra való tendenciát mutat, ellentétben az anatóliai nyelvjárásokkal, melyekben gyakoriak a gotiirdü 'elvitte', görürse 'ha látja' féle alakok. L. KOWALSKI, Osm.-türk. Dial. 1. §.) Északnyugati Bulgáriában — az említett helyek kivételével — és Macedóniában az ö > o, ii > u változás nincs meg. Délnyugati Bulgáriában a (íocc Dclcev-vidéki átmeneti nyelvjárásban, Dibnicában, az ö, ü általában megmarad (öyrcnmek 'tanulni', böyle 'így', üc 'három', tükenmek elfogyni', düz 'sima'). De g után ö > o változást látunk : ğos 'szem', gordum 'láttam', ggtur (így) 'vidd el". Feltűnnek itt ilyen alakok, mint do rt 'négy', yuis 'száz', ytun gyapjú' és különösen feltűnik a nem első szótagbeli ü > « változás, melyről más összefüggésben is beszélek (429 — 430.1.). Itt adom a dtbnicai példákat : ggrdum 'láttam', biiyuiq 'nagy', üzuiq 'gyűrű', üzui cum 'gyűrűm', üzium 'szőlő', (diiyiin 'lakodalom'). 5. Az a— e vokalizmusú ragok és képzők illeszkedése Vidinben lényegesen eltér a sztambuli nyelvben látható illeszkedéstől. Különösen feltűnőek a veláris illeszkedés szabálytalan esetei (L. az V. térképet.) A vidini nyelvjárásban általában az a szabály, hogy névszók után a -lar, -ler úgy illeszkedik, mint a köznyelvben vagy a keleti nyelvjárásokban. Például : q'izlar 'leányok', ustalar 'mesterek', yollar 'utak', pendít rt ler 'ablakok', güller 'rózsák'. Ezzel szemben igékhez rendesen a ler alak járul, akár veláris, akár palatális az ige vokalizniusa. Pl.: baqarlír 'néznek', strtyhr 'szeretnek', yaparler 'csinálnak', tutarlır 'fognak', dururUr 'állanak', bitlamazhr 'nem találhatják meg', aladzaqler 'venni fognak'. Ügy látszik, hasonlók az állapotok Lomban, ahonnan ilyen adataim vannak : quSlar 'madarak', ağarlar 'fák', oynu yltr 'játszanak'. Adakalén nem egészen így, de hasonlóan van a dolog ; gyakoriak a yapmayler 'nem csinálnak', salayhr 'eladják', qorarltr 'elűzik'-féle alakok. 55
