Németh Gyula: Törökök és magyarok. 2. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 5.)
Oszmán-török nyelvtörténet - Bulgária török nyelvjárásainak felosztásához: MTA I. Oszt. Közi. X (1956), 1-60
314 Rendszeresen próbált foglalkozni Bulgária török nyelvjárásaival I). (í. GADZANOV, aki a bécsi akadémiának küldött két rövid tudósításban — kevéssé megfogható formában — a mássalhangzó előtti r eltűnése és a i/or prnesens alakváltozatai alapján megpróbálta Bulgária északkeleti török nyelvjárásait felosztani. 1 Az első tudományos török szövegközlést Bulgáriából ST . Mr.ADEXOViiak egy cikkében találjuk, mely a ZD.MG LXVIII. kötetében (087—<5114. 1.) „Kin Beitrag zum türkischen Sprichwörtorsehatz" címen jelent meg. E közlemény különösen folklorisztikai szempontból értékes: MI.ADKNOV kimutatja, hogy a közölt közmondások — néha bizonyos eltérésekkel — a bolgárban is megvannak. Ami az anyag dialektológiai használhatóságát illeti, a szövegek átírása fonetikus ugyan, de a közlők nem törökök, hanem bolgárok voltak, és a gyűjteményben képviselt nyelvjárások jellemző tulajdonságai nem tűnnek elő világosan, inert, nem vagyunk tisztában azzal, hogy bizonyos közlők miféle nyelvjárást beszéltek. így pl. a közlők egyike, Bonéev, aki Razgradban született és Yidinben működött, a vidini 7al/nyitna 'kalapomnak' (45. sz.) alak mellett a dödmina pitman oltnıı.f 'megbánta, hogy született' (19. sz.) közmondást Razgrad nyelvén adja. Egy másik közlő, Ivanéev, aki „Drinápoly környékén született és ma a Karnobati kerületben Dél-Bulgáriában lakik", a bürele 'egy leveles sült tészta' alakot használja (26. sz.). Karnobatban — és Dél-Bulgáriában mindenütt, ahol feljegyzéseket készítettünk — börelc a szó alakja. Drinápolyi alak volna a börek? Xem valószínű. Vidinben fcureA-nek hangzik (1. értekezésemet: Roczn. Or. XVII, 115), Vracában bürek nek. Ezek ellenére MLADENOV közleménye bizonyos kérdésekben dialektológiai célokra is használható. KOWAESKI az oszmán-török dialektológia problémáinak áttekintésében (Enzlsl. IV, „Türkén" címszó, 1931—32) a „Nyelvi feljegyzések az egyes területekről" c. részben a „3. Bulgária" bekezdésben egyedül S. C'ILINGIROV cikkét említi, melynek címe : Turski poslovici, pogovorki i charakterni izrazi (Bulletin du Musée National d'Ethnographie de Sofia, II, 157—71 ; III, 59— 65, Sofia, 1922—23). Ebben a szólásgyűjteményben a szövegek, 455 mondás, bolgár írással, de fonótikusan vannak közölve. Ez tehát nagyjában rendben volna. Ami azonban nagyon lecsökkenti a gyűjtemény használhatóságát, sőt egyenesen 1 Yorlaufiger Herielit ül>or < ine im Auftrag der Halkan-Kommissinn der Kais. Akademie der WLssenseliaften in Wien dıırclı XordostHıılgııricıı unternoınnıene llcisn zum Zweeko von türkischen Diulcktstiidicn. t'nteriioinnien von I). (!. (!AI>/.AVO\V |olv. GADÍANOW], Aus dem Alizéikor der plıilos. -lıist. KI. der k. Ak. d. W. VNUI 8. Kebr. (Juhrgang 1911, Nr. V.). Bulknn-Komnii.ssion der k. Ak. d. W. in Wien. lő 1. - Zwciter vorl. Ber. über dio ergiinzende Untersuelinng dı r türkiselien Kleinente im nordöst lichen Bulgurien in spraehlieher, kültüreller mid ethnı>ı;nıplıiselıer Bezielmng. L'nlernominen im Jahro 1911 von I). (!. ( IAD/.ASOW. AUS dem An/., d. plı.-lı. KI. d. k. Ak. <1. W. vom 24. Jan. (Jalırg. 1912, NR. 111). Wien (Balkan Konim, der k. Ak. d. W.) 1912. 8 1. 45
