Németh Gyula: Törökök és magyarok. 2. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 5.)

Oszmán-török nyelvtörténet - A kevert nyelvrendszer kérdéséhez: MTA I. Oszt. Közl. II (1952), 313-332

13] A KEVERT NYELVRENDSZER KÉRDÉSÉHEZ. (Az oszmán-török nyelv kettős rendszere.) I. 1. Az a dolgozat, melyet bemutatok, Türkische Studien aus Vidin című, készülő munkám bevezetésének egyik része. Annak a megokolását tartalmazza, hogy munkám hangtörténet! részében miért választottam el a jövevényszavak tárgyalását a török eredetű szavak tárgyalásától. A jövevényszavak a hangképviselet szempontjából gyakran mutatnak olyan sajátságokat, amelyeket az eredeti szókincsben nem találunk. Olyan elemekről van itt szó elsősorban, amelyek a nyelvben még nem honosodtak meg, olyan szavakról, amelyekről Dmitrijev BapBapH3Mbi B öauiKHpCKotl penH (Zap. Koli. Vost. IV. [1930], 73) c. értekezésében beszél, amelyek mind a nyel­vet beszélők előtt, mind pedig a kutató előtt idegenszerűnek tűnnek fel. Ezek minden nyelvben gyakran mutatnak rendkívüli hangképviseleteket. Ezekről az elemekről a következőket olvassuk Paulnál (Prinzipien 6, 396): „Mikor a szónak az átvétele csupán a hallás alapján és az idegen nyelv tökélet­len ismeretével történik, akkor nagyon könnyen [a rendes változtatásokon túl] további elferdítések lépnek fel, amelyek a hangkép felfogásának tökéletlensé­gén és az emlékezés pontatlanságán alapszanak. Ennek következtében különö­sen szokatlan hangkapcsolatokat látunk szokottabbakkal felcserélődni és rövidülések mutatkoznak. Ilyen esetben gyakori a népetimológia is." 2. Ezt minden nyelvben tapasztaljuk, de az oszmán-török nyelvben ez a sajátság fokozott mértékben van meg, itt ebben a tekintetben sajátságos körül­ményeket találunk, amelyek a nyelvrendszer kevert voltában gyökereznek. A kevert nyelvrendszer kifejezést természetcsen különleges értelemben használom. Lehet nyelvkeveredésről beszélni — mégpedig joggal, mert minden ide vonatkozó jelenségnek ez az alapja — már abban az esetben is, ha egy egyénnek a nyelve egy másik egyén nyelvét befolyásolja. Rendesen nyelvkeve­redésről beszélnek akkor, amikor egy nyelvnek az elemei, főleg szavak, egyik nyelvből a másikba kerülnek. Vannak azután tulajdonk épeni keveréknyelvek, amelyek különféle tipusúak. Ezekben két vagy több nyelv anyaga valami különleges módon keveredik. A kérdésnek nagy irodalma van, amelynek az ismertetése nem tartozik ide. Én egy ilyen különleges típusú keveréknyelvet akarok itt most bemutatni, a régebbi oszmán-török nyelvet. 24

Next

/
Oldalképek
Tartalom