Németh Gyula: Törökök és magyarok. 2. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 5.)

Tudománytörténet - Gróf Teleki Pál: Körösi Csorna Archívum 111(1940), I-VIII

VIII Szövetséget, a magyar érdekű keletkutatás számúra pedig gróf Teleki Pál elnökségével megalkottuk a Körösi Csorna-Társaságot. Az előkészítő megbeszélések után első formális ülésünket ebben az ügyben 1920. június 17-én tartottuk a külügyminisztérium tanácstermében, — Teleki ekkor Magyarország külügyminisztere volt. Az értekezleten ő elnökölt. Takács Zoltán volt a jegyző, Bátky Zsigmond. Cholnoky Jenő, Gombocz Zoltán. Györffy István, Melich János. Miskolczi Gyula, Németh Gyula, Szinnyei József és gróf Zichy István vettek rajta részt. A társaság azután annak rendje és módja szerint megalakult. Teleki, aki nemsokára miniszterelnök lett. nagy elfoglaltsága mellett is élénk érdeklődéssel kísérte a Körösi CsornaTársaság ügyét és folyóiratának megindítását, melyet Körösi Csoma-Archivum címmel én szerkesztettem. Ma is megvannak azok a hosszú levelek, melyeket akkoriban a társaság ügyeiben hozzá intéztem, arra kérve, hogy a levelek margóján tegye meg észrevételeit, ö pontosan átolvasott mindent és gondosan felelt a hozzá intézett kérdésekre, s gyakran tett a benyújtott tervekre és javaslatokra vonatkozólag lényegbevágó észrevételeket. Akkor még nagy terveink voltak ; azt képzeltük, hogy rendszeresen kiadhatjuk a folyóiratot, megerősíthetjük a hazai és külföldi munkatársakkal való kapcsolatainkat, nagyobb arányú csereviszonyt létesíthetünk hazai és külföldi tudományos kiadványokkal és így tovább. Sajnos, a csalódás hamarosan elkövetkezett Anyagi erőink elapadtak s ez azután az egész vonalon a nagy célok letörését vonta maga után. Örültünk, ha a folyóiratot évente egyszer legalább vékony füzet alakjában megjelentethettük, de sokszor még ez sem volt lehetséges. Társaságunk számos ülést tartott s ezeken Teleki Pál gyakran elnökölt. Köztünk való megjelenése mindig ünnep volt számunkra. Ereztük egyénisége súlyát, mely már közéleti helyzetéből is következett, de még erősebben hatottak ránk átható, éles szellemének megnyilatkozásai és kedves, közvetlen, szellemes modora. A 30-as években azonban egyre ritkábban járt üléseinkre és az utóbbi években egészen elmaradt. Azt hiszem, ennek az volt az oka, hogy nem látott lehetőségei nagyobb arányú, különféle erőket egyesítő munkásság kifejtésére s a folyóiratban megjelenő és a társaságban felolvasott történeti és filológiai érdekű cikkek meglehetősen távol állottak érdeklődé273