Németh Gyula: Törökök és magyarok. 2. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 5.)

Tudománytörténet - Körösi Csorna Sándor célja: Előadások Körösi Csorna Sándor emlékezetére 10. Budapest, 1935, 3-20

VIII expedíció és pedig a turfáni oázison, Grünwedel és Huth részvételével ; 1904-től 1907-ig a második és harmadik, Turfán. Qomul, Qarasar és Quca vidékén, melyet Le Coq és Grünwedel vezetnek; 1913—14-ben a negyedik. Quca és Maralbaái vidékén Le Coq vezetésével. A németek tehát az ország északi részét kutatták, főleg Turfán vidékét s rengeteg régi kéziratot és egyéb régiséget szállítottak Berlinbe. Stein Aurél 1906—8-ban járt újra Keleti Turkesztánban, most is leginkább a déli részen s nagyszerű felfedezéseket tett, melyek között a legnevezetesebb az Ezer Buddha Barlangjainak felkutatása a messze keletre levő tun-huangi oázison, hol Stein egy egész könyvtárt talált régi nagybecsű kéziratokból. Utána egy francia tudós is járt itt, Paul Pelliot, a kiváló sinológus, ki szintén gazdag anyagot vitt magával. 1913—14-ben még egyszer járt Stein Keleti Turkesztán déli részén majd Turfán vidékét is felkereste, újabbb nagy menynyiségű tudományos anyagot fedezve fel és mentve meg. A keletturkesztáni kutatásokban az oroszok is élénk részt vettek és sok emléket szállítottak Szentpétervárra. A japánok is részt vettek e kutatásokban. E nagyszerű leletekhez méltó volt az a tudós gárda, mely ezeket feldolgozta, illetőleg a további feldolgozás alapjait megvetette. Egy nevet emelek ki csak, egy német tudósét. F. W. K. Müllerét, ki páratlan tudással és találékonysággal döntötte el a keletturkesztáni régiségtudomány legnehezebb kérdéseit. Nagy jelentőségű az ujgur régiségtan szempontjából egy finn tudósnak, Ramstedt G. J.-nak 1913-ban megjelent kiadványa : „Zwei uigurische Runeninschriften in der Nord-Mongolei" (Journal de la Soc. Finno-Ougr. XXX.). Ramstedt 1900ban, majd 1909-ben egy-egy türk betűs ujgur feliratot talált Észak-Mongolországban, az ujgurok régi hazájában. Ez nagy vonásokban az ujgur filológia harmadik korszakának története. Vájjon milyen rész jutott volna ebből a munkából Körösi Csorna Sándornak, ha 1820 vagy 1850 táján eljut az ujgurok földjére? 1 L. Stein Aurél, ősi ösvényeken Á7.siában. Budapest (M. Tud. Akadémia). 1934. 252