Németh Gyula: Törökök és magyarok. 2. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 5.)

Tudománytörténet - Körösi Csorna Sándor célja: Előadások Körösi Csorna Sándor emlékezetére 10. Budapest, 1935, 3-20

VIII pedig kisebb alakban a kézirat facsimile-másolatát.

1 Meg kell azonban jegyezni, hogy e munkák voltaképpen nem tartoznak az ujgur irodalomhoz, csak ujgur írással vannak írva. Ezt egy pár adat azonnal világossá teszi 1435ből maradt ránk a Baxtjar-name, 1436-ból a Mi'rádí-name és a Tedkere-i Evlijâ és 1439-ből a Kutadgu Bilig régebben ismert kézirata, mind a három ujgur írással és mind a hármat Herátban, Afganisztánnak északnyugati részében írták. Itt tehát ez időben divat volt az ujgur írás használata s ezzel írtak le nem ujgur nyelvű munkákat is. Vámbéry Kutadgu Bilig-tanulmányai felébresztették Radloíf Vilmosnak, a török filológia szentpétervári képviselőjének figyelmét is. Radloff látta, hogy itt egy rendkívüli jelentőségű feladatról van szó s Vámbéry művének hiányaira rámutatva és tudományos tárgyalási módját némi eufémiával szubjektívnek bélyegezve, nagy apparátussal ff gott hozzá egy tökéletes megoldáshoz. Először, 1890-ben a bécsi kézirat facsimile-másolatát adta ki egy hatalmas folio kötetben,* melyet 1891-ben követett egy másik nagy kötet s 1900-ban egy harmadik. A második,

8 az 1891-i, a kézirat átírását tartalmazta tipográfikus ujgur betűkkel s egy nagy bevezetést, mely az ujgurok történetéről szól, a harmadik,

4 az 1900-i. a kézirat cirill betűs átírását és német fordítását tartalmazza. Bármennyire fölényben érzi magát Radloff Vámbéry felett s bármilyen szorgalommal és költséggel készült is az ő kiadása, ma már minden turkológus tudja, hogy az ő kiadása is használhatatlan. Nem sikerült belőle, csak a facsimile s az 1891-i kötet bevezetésének azon részei, melyek Salemann1 Tezkereh-i-Evliá. Le mémorial des saints. Traduit sur le manuscrit oulgour de la Bibliothéque Nationale par A. Pavet de Courteille. Paris. 1889. — Tezkereh-i-Evliá. Manuscrit oulgour de la Bibliothéque Nationale, reproduit par i'héliogravure typographique. Paris. 1890. 8 Kudatku Bilik. Facsimile der uigurischen Handschrift der K. K. Hofbibliothek in Wien. Pbg. (Akad.) 1890. 8 Das Kudatku Bilik des Jusuf Chass-Hadschib aus Bálasagun. Theil i. Der Text in Transscription herausgegeben. Pbg. (Akad.) 1891. 4 Das Kudatku-Bilik des Jusuf Chass-Hadschib aus Balasagun. Theil II. Text und Ubersetzung nach den Handschríften von Wien und Kairó Herausgegeben. Pbg. (Akad.) 1900. 248