Németh Gyula: Törökök és magyarok. 2. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 5.)

Tudománytörténet - Körösi Csorna Sándor célja: Előadások Körösi Csorna Sándor emlékezetére 10. Budapest, 1935, 3-20

10 ben a magyarok eredetét szintén tárgyalja. Fischernek az a nézete, hogy az ujgurok Közép-Ázsiából nyugatra vándoroltak ; egy részük a szamojédok szomszédságában telepedett le s új lakóhelyük az ő nevükről kapta a Jugria nevet Ezek a Jugriában lakó ujgurok Fischer szerint a magyarok és vogulok ősei. Nagyjában Fischer nézetét vallja ezekben a kérdésekben Schlőzer is „ Allgemeine Nordische Geschichte" c sokat emlegetett munkájában, mely 1771-ben jelent meg Halléban (419—20.1.), továbbá Thunmann „Untersuchungen über die Geschichte der östlichen europaischen Völker" című, Lipcsében 1774-ben megjelent, igen elterjedt művében. Mindezt részletesen tárgyalta legújabban, 1930-ban, Zsirai Miklós, „Jugria" c. tanulmányában.

1 Pray a „ Dissertationes historico-criticae in annales veteres Hunnorum, Avarum, et Hungarorum" c., 1775-ben, Bécsben megjelent művében (32. 1.), elfogadja Fischernek fentemlített nézetét, hogy a magyarok, kik szoros kapcsolatban vannak a vogulokkal, Jugria lakóitól, azaz az Irtis mellékére költözött ujguroktól származnak. Budai Ézsaiás „Magyar ország históriája a' mohátsi veszedelemig" c. könyvében pedig, melynek második kiadása 1811-ben jelent meg, bizonyos összefüggésben a következőket clvassuk ; „Sokkal hihetőbb tehát, hogy az Ungarus és Hungarus nevezet az Uigur és Un Uigur névből lett, mellyel neveztettek a' Magyarok, minekelőtte Á'siából kijöttek vólna ..." (56. 1.) íme tehát a hazai és külföldi történeti irodalom legismertebb és részben legkiválóbb termékeiben szó van ez időben az ujgurokról, mint a magyarok őseiről. Kétségtelen, hogy Csoma ez elméletet már nagyenyedi diák korában megismerte, hiszen ekkor már ő sokat foglalkozott a magyarok eredetének és ősi hazájának kérdésével. De az ujgur kérdés iránt rendkívüli érdeklődés volt Európában az illető tudományos körökben éppen a mult század tízes éveiben, mely érdeklődés egészen jól érthetővé teszi, hogy Csoma figyelme különösebben erre a népre irányult. Ekkor adja ki t. i. Klaproth, korának egyik legismertebb nevű orienta' NyK. XLVIl—XLVI1I. 242