Németh Gyula: Törökök és magyarok. 2. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 5.)

Tudománytörténet - Körösi Csorna Sándor célja: Előadások Körösi Csorna Sándor emlékezetére 10. Budapest, 1935, 3-20

13

1 KÖRÖSI CSOMA SÁNDOR CÉLJA Körösi Csoma Sándor kutatásainak célja, tudományos érdeklődésének fejlődése egyike a magyar tudománytörténet legérdekesebb kérdéseinek. Vizsgálatát megnehezíti Csoma rendkívüli zárkózottsága, jellemének ez az erősen mutatkozó székely vonása. E sajátságos, nagy tudós lélek fejlődésének fővonalát szeretném ez alkalommal megrajzolni. Csoma úgy él a köztudatban, mint a tibeti filológia megalapítója s mint a magyarok rokonait kereső ázsia-utazó. Hogyan függ össze tudományos egyéniségének e két vonása? Az említett két tudományterület, a tibeti filológia és a magyar őstörténet, meglehetősen távol áll egymástól s önkénytelenül felvetődik az a gondolat, hogy Csornának talán nem is volt logikusan átgondolt tudományos programmja. Ha azonban alaposabban megvizsgáljuk Csoma tudományos érdeklődésének fejlődését, azt találjuk, hogy ez a fejlődés ismereteink akkori állása szerint egészen logikus. Hogy bizonyításomat könnyebben lehessen követni, itt röviden előre megmondom dolgozatom eredményét. Az akkori tudományban igen el volt terjedve és nagytekintélyű képviselőkre talált az a nézet, hogy a magyarok az ujguroktól származnak. E mellett volt olyan nézet is, hogy az ujgurok és a tibetiek között kapcsolat van. Csoma az ujgurok földjére indult, hogy megkeresse a magyarok rokonait. Az ujgurok földjére, Keleti Turkesztánba, zavaros politikai viszonyok miatt nem juthatott el s mivel ekkor buzdítást nyert a tibeti nyelv tanulmányozására, ebbe mélyedt el. Ez Körösi Csoma Sándor fejlődésének az útja s ezt fogom a következőkben részletesen kifejteni. Wurzbach életrajzi lexikonénak harmadik kötetében (1855) a C

soma címszó alatt azt olvassuk, hogy Körösi Cso236