Németh Gyula: Törökök és magyarok. 2. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 5.)

Tudománytörténet - Thúry József 1. tag emlékezete: A Magyar Tudományos Akadémia elhúnyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek XXII, 6,1934, 1-25

10 arra az eredményre jutott, hogy a hun-magyar kapcsolat tudata élt ugyan a honfoglaló magyarságnál, de krónikáink hun mondájában csak elvétve akadnak olyan részek, melyek a magyar hagyományra mennek vissza. Thúry erősen felhasználhatónak tartja a krónikákat az őstörténeti kutatásban s ezt részletesen próbálja bizo­nyítani. Lássunk egy-két példát. Anonymus műve hetedik fejezetében a következőket mondja: »Az Or megtestesülésének nyolcszázhyolcvanne­gyedik esztendejében... a hét fejedelmi személy, akit hétmagyarnak hívnak, kijött Szcitia földjéről nyugat felé ... Sok-sok nap pedig puszta tájakon vonultak; az Etil folyót pogány módra tömlőn ülve úsztatták át...« Ezen a helyen az Etil folyót megnyugtató módon megmagyarázni nem lehet. Thúry azt hiszi, hogy az Etil a Volgát jelenti s Ano­nymus tudósítása »ebben olyan nemzeti hagyományt tartott fenn. amely még emlékezik homályosan a Volgán túl, a Kaspi-tenger fölött elterült őshazáról, melyből őseink Pris­cus rhetor tudósítása szerint Kr. u. 457 tájban költöztek ki.« Thúry Priskosnak arra a helyére gondol, melyen ez az onogur-bolgárok megmozdulásáról szól. Hogy a ma­gyarok ekkor költöztek régi urálvidéki hazájukból a Kauká­zus vidékére, azt én is valószínűnek gondolom, de hogy Anonymus idézett tudósítása erre vonatkoznék, az több mint kétséges. Vagy például a krónikáknak azt a tudósí­tását, hogy Scythia határai a regnum Jorianorum, Tarsia, Mangalia 1 és a gens Corosmina, Thúry úgy magyarázza, hogy ebben az a már emlegetett, a mai kirgizek földjén elterült egyik ázsiai őshazánk emléke van megőrizve. Gom­bocz Zoltán mutatta ki, hogy Scythiának.szóbanforgó ha­tárai az egykorú földrajzi irodalomból kerültek a króni­kába; azok az országok szerepelnek ebben a leírásban, me­lyeket a XIII. században mint az Európát Ázsiával össze­kötő legfontosabb útvonal mentén levőket, sokszor emle­gettek. Ezt természetesen könnyebb ma nekem látni, mint Thúrynak volt 1897-ben, azonban kétségtelen, hogy Thúry is más alapon kereste volna a krónikák említett helyeinek 227

Next

/
Oldalképek
Tartalom