Németh Gyula: Törökök és magyarok. 2. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 5.)
Oszmán-török nyelvtörténet - Keleti eredetű magyar ruhanevek: Nyelvtudományi Közlemények L (1936), 321-328
322 III. mtubé. A MTsz-ban találjuk a következő adatot: zsubikn '(most már nem viselt) női ruhadarab (téli, kurta, sötétebb színű kartón- v. moldonból)' (Aranyosszék, Torda). E szónak egy hozzátartozója is él: Nagyenvedről ismerem a zsubé szót, mely valami testhezálló rövid női kabátot jelent, melyet falusi asszonyok viseltek. A zsubé, ztubika arab ruhanév, mely az arabból — esetleg a perzsán és — a törökön keresztül a balkáni nyelvek közvetítésével jutott hozzánk. Megjegyzendő, hogy az arab szót jövevényszónak is magyarázzák. (L. KRARLITI GRCIFENHORST, I. h. 19.) Arab alakja a diebbe 'vágni' igéből diu(ü)bbu(ü) 'férfiruha, bélelt vagy vattázott felsököpeny; Egyiptomban és Szíriában ez ma hosszú köpeny, rendesen szövetből, bő ujjal, mely nem ér a csuklóig; a bánit felett viselik' (HIBBRRTRIN KAHNIBSKI). A török alak dzübbö, jelentése 'rövid bunda vagy más ruha, ujj nélkül vagy rövid ujjal, melyet a nagy bunda vagy a binitnek nevezett köpeny alatt viselnek' (BIANCHIKIRFFRR). Balkáni alakok: albán d lube, diubé, dtübé (fem.), diup (masc.) 'Pelzrock, Regenmantel' (G. MBYBR, EtWbAlhSpr.i, bolgár (vö. BBBNBKBR, EtVVb. I, 469—60) diubé 'Obergewand', szerbhorvát (IVRKOVIÓ-BROI) dzübe 'langes Oberkleid ohne Aermel", oláh giubeâ 'langes Oberkleid des gegenwártig fast verschwundenen orientalischen Kostüms, wird jetzt noch von den Geistlichen und in gewissen Gegenden von den Bauern get ragén". giubeicö 'kurze giubeâ' ( T IKTIM . RDWb.). Az arab diübbü szónak egy másik származéka is él a magyarban, ez: a zubbony. (Első adat: 1Ó70, OklSz.; H.: zub(b)on(y), ZRÍNYI: tuppony 1. NvSz.; N.: ubbon(y), ubony, znbun, zabuny, zébunfy), zobony, zubbon(y), zubony 'hátulgombolós gyermekköntös'; ubony 'szoknya' is. Tsz.) A zubbony szó délről.került hozzánk; déli megfelelői: török zibun, zibin, zipun (RADLOFF. Wb. IV, 906), szerb-horvát (IVRKOVIC-BROI) zübûn 'eine Art Jacke (jupon), tunicae genus', bolgár (HRRNKKRR) zabún 'ein Gewand', oláh zabun; megvan uz oroszban is zipún» alakban, hol a régi nyelvben 'Prunkgewand', újabban 'báuerlicher Arbeitsrock' a jelentése (HKRKRKRR). A szerb és az oláh szó a törökből származik (GOMBOCZ: MNv. VII, 28), de a török szó 164
