Németh Gyula: Törökök és magyarok. 1. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 4.)
A törökök és a magyarság kialakulása
Az uráli és a tffrök nyelvek ősi kapcsolata. 1836-ban jelent meg SCHOTT ViLMosnak „Versuch über die tatarisehen sprachen" c. munkája, amely az első határozott kísérlet a ma urál-altajiaknak nevezett nyelvek — uráli, török, mongol, tunguz — rokonságának kimutatására. Azóta számos munka jelent meg az urál-altaji problémáról, azonban lényegében ma sem tudunk róla sokkal többet mint 1836ban. ScHOTTnak és követőinek munkái módszertani tekintetben erősen kifogásolhatók, s biztos, kézzelfogható eredményeik alig vannak. (Az idevonatkozó kutatások történetét 1. DoNNBRnek „Die uralaltaischen sprachen" c. cikkében: FUF. I, 128—146; vö. még SZINNYKI, NyH. 7 1—3.) Hogy a kérdés állásáról általában valamelyes forgalmunk legyen, legcélszerűbb lesz megismerkednünk az illetékes szakemberek idevonatkozó véleményével. Először kell idéznünk CASTRÉN véleményét, mely nemcsak időrendben első, hanem mai ismereteink szerint is leghelyesebb megítélése az urál-altaji problémának. CASTRÉN (Kleinere schriften V, 151; 1. DONNBR: FUF. I, 138) a következőket mondja: „Nach meineıı bisher über diese sprachen angestellten forschungen zu schliessen. hat man zwischen denselben kein so nahes verwandtschaftsverháltnis zu suchen, wie es zwischen den verschiedenen zweigen des indogermanischen sprachstammes stattfindet, dass aber zahireiche sowohl f o r m e 11 e ais auch m a t e r i e 11 e übereinstimmungen zwischen ihnen ailen insgesammt und insbesondere zwischen den finnischen, samojedischen und türkischen sprachen stattfindeu, ist eine schon früher voıı mir ausgesprochene ansicht, die ich noclı jetzt festhalten moss. Ob diese übereinstimmungen so bedeutend sind, dass sie den sprachforscher berechtigen die in rede stehenden sprachen auf einen uud deııselben stamm zurückführen, ist eine frage, deren beantwortung der zukunft überlassen bleiben muss". 44
