Németh Gyula: Törökök és magyarok. 1. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 4.)

A törökök és a magyarság kialakulása

lift jában lakott a kirgiz nevű nép s a kirgizektől északra, tehát az oguroktól északnyugati irányban, Nyugat-Szibéria termékeny és gazdag vidékein, nyugaton az Urál-vidékkel érintkezve lakott egy nép, melyet a kínai források ting-lingnek neveznek s mely a legnagyobb figyelmünket érdemli. (De Groot 62, 221 ;. K. Sz. II, 82. kk.) Egy III. századi kínai forrás szerint a ting-lingek állattenyésztő nomádok, hadierejük 60,000 ember, híres nyestprémet, továbbá fehér és kék iun-í^u-prémet szállítanak. Vizsgáljuk meg közelebbről ezt a lcun-tsu-prém kifejezést. A lcun-tsu, Hirthnél: lcun-tsi (K. Sz. II, 83.), egy, a kínaiak előtt ismeretlen állat barbár nyelvi neve. Hogy melyik állaté, az nem lehet kétséges : kék és fehér prémje a sarki rókának van, tehát a lcun-tsu a sarki róka neve. Már most tudni kell azt, hogy a kínai nts hangcsoport idegen rs hangcsoportot képviselhet ; az "Aopaoi népnevet például a kínaiak jen-ts'ai-nak írják át. Ilyenformán egy *lcursu vagy leurs* alakot kapunk. Ez az alak a bolgár-török *lctrsa ,sarki róka' szó megfelelője. E szó a ma élő egyetlen bolgár nyelvben, a csuvasban nincs ugyan meg, de hogy a régi bolgárban megvolt, az kétségtelen. A szó eredeti alakja lcarsalc, mely a nembolgár-török nyelvekben .pusztai rókát' jelent. Ennek a lcarsak alaknak szabályos bolgár megfelelője a *kyrsa (az első szótag a-ja i-vá változik, a szóvégi -k eltűnik). A kyrsa alak meg is van a mongolban, a jakutban, a teleutban és a karakirgizben, mindezekben természetesen bolgár, illetőleg mongol jövevényszó. A Icyrsa a jakutban ma sarki rókát jelent (Hirth, K. Sz. II, 82, j.), a többi nyelvben pusztai rókát. Azt mondhatná valaki, hogy a lcun-tsu a mongol Icirsa átírása is lehet. Ez azonban nem lehetséges, mert a mongolok ekkor még Kelet-Ázsiában laktak. A lcun-tsu alak tehát egy bolgár * kyrsa átírása, ami azt jelenti, hogy a ting-ling bolgár nyelvű nép volt, tehát nyelvileg a tőle délkeletre lakó ogurokhoz tartozott. Ezt a nyelvi bizonyítékot erősíti egy művelődéstörténeti bizonyíték. A tinglingek — mint láttuk — híresek prómjeikről. A bolgárokról 35