Németh Gyula: Törökök és magyarok. 1. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 4.)
A magyar nyelv régi török jövevényszavai
Szó- is ezóUsmagyarázaiok [231] Egy magyar jövevényszó Bizáncban a X. században* Konstantinos Porphyrogennetosnak a „De Cerimoniis Aulae Byzantinae" című munkájában a kővetkező szövegrészletet találjuk (Reiske kiad. 1 : 466, kk.): .Jovrgór Toógxoan, ifyovr Zxvötxór zÇcgyâ, fiezá xnozigrrye óegpazínyi ánó dófilov xovuoóyua zgiyiszgala ifT- itvgopdxia lóytp zo€ XoxrrgoC ifi- filaala ele ró mplnor, xgafipézta avaztlzd• hotlrpjUa PaoiXtxfyr yitrzá leg&r" Latin fordítása: „(Debet porro mensura tor quoque seeum ferre) balneum Turcicum aut Scythicum tzerga cum oisterna soortea ez ademio [seu oorio Parthioo vei oorduano rubro]; cucumas seu lebe tee aeneoe duodecim, singuloe temas mensuraa oapientes, pyromachia [forte batillos gestatiles ansa tos pro prunis ardentibus oondendis] duodecim in usum balnei; lateres pro oamino; grabbatia oomplicatilia, eoolesiam imperialem seu ora tórium portatile cum imaginibus oeteroque sacro eius apparatu." A szöveg tehát azt mondja, hogy a mens ura tor a császár útjaira egy rfepydnak nevezett török vagy szidta fürdőt visz magával, amelyhez egy bőr víztartó és egy vízmelegítő berendezés tartozik. 1 A Toógxutor szó jelentése itt nyilvánvalóan nem 'török' vagy 'türk', hanem 'magyar', tehát magyar fürdőről van szó; magától kínálkozik a gondolat, hogy a fürdő zÇegyd neve is magyar eredetű. Ha a £xv6txór szónak történetesen sajátos jelentést tulajdonítanánk is — amire nincs szükség —, feltevésem érvényét az sem befolyásolná lényegesen. A zÇegyd szó a bizánci görögben tényleg ómagyar jövevény, mai magyar nyelvi megfelelői: csorgó ~ csurgó, a régi nyelvben: csérgog ~ csirgog stb. A szó fontosabb jelentései: 'fluens, rinnend, trfiufend, flieeeend'; 'rivulus, aquula, B&chlein'; 'forrás, amelyből a víz Ida vályúfélén foly(ik) ki'; 'forrás szájához tett vályú, amelyen * Sal Éva és Farkas Vilmos szívességéből felhasználtam a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetében most készülő két szótárnak, a magyar nyelv uráli elemei szótárának (szerk. Lakó György) és az új magyar etimológiai szótárnak (szerk. Benkő Loránd) könyvészeti adatait. 'Fehér Géza, Gyóni Mátyás és Balázs János értelmezéseit alább közlőm. 390
