Németh Gyula: Törökök és magyarok. 1. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 4.)
A magyar nyelv régi török jövevényszavai
359 tetbe (vö. N. S. GRIQOBJEV, O 33K0H0Me PHOCTM BUnaACHHfl KOHMHOrO -ű B rjiarojibHbix 0CH0Bax HKyrcKoro H3biKa. Tjurkol. 8b. I, 80). — Közismert a régi törökben ez igének egy partici piális származéka: uyan (u -f- yan) '[a képes, a mindenre képes], a mindenható, az Isten*. (A régi szótárakban tévesen <ryan.) Másik származéka az uz 'mester', BAVO szerint: 'könnend, Können, geschiokt, f&hig, Kunstfertigkeit' szó (BAVO, Das neg. Verbum §. 2.), deverbalis -z képzővel (BROCKELMANN, Osttürk. Gr. 142). Ez különösen a régi törökben gyakori, de él ma is; az oszmánliban 'ügyes, ravasz' jelentéss is van. Keleti Turkesztán ban 'Handworker, Schneider' a jelentése ( M VNOBS— KATANOV , Volkskundliehe Texte aus OST-Türkistan 122), a jakutban pedig üs 'mester, iparos, kovács, asztalos, szabó stb.; képesség, ügyesség'. (Vö. BÖHTLINGK, RADLOFF WB. s. v. uz, us, CG. stb.). Megvan a szó a mongolban is: Kow. uran 'art, métier, profession; artiste, ouvrier, artisan; habile, artificieux, adroit, fin, rusé'. De különösen érdekel minket az u- 'képesnek lenni, tudni, bírni' származékai közül a türk feliratok egy szava, mely — mint látni fogjuk — más török forrásokban is előfordul. E szót 1805-ben így adja RADLOFF (Die alttürk. Inschr. Dritte Lief. 356): „ojar die Klugheit (?), klug (?), das Ansehen (?), angesehen (?)." (A kérdőjelek RADLOFFÖ İ.) MALOV 1052-ben, EHHcettCKaft nHcbMeHHOCTb TiopKOB című munkájában a következőképpen szerepel a szó: „u jar (partioipium az u- 'képesnek lenni, bírni, tudni' igéből) 'MoryuiHÜ [erős, hatalmas], Morymttt' [uaz.], '3HaTHbifl' [nemes, előkelő], 'BJiHsrreJibHbitt' [befolyásos]. Külön említendő a STEiv-féle kéziratok adata, melyeket THOMSBV adott ki. (Journal of the Royal Asiatic Society, 1012.; Samlede Afhandlinger M.) A szó itt ebben a kifejezésben fordul elő: Ğdgüsi, ujuri, melyet THOMSBN így fordít: „the best and cleverest (?) ..."; a jegyzetekben azt mondja, hogy ez a szó valószínűleg azonos a feliratoknak azzal a szavával, melyet RADLOFF ojar-mk olvasott, „and appears to Bİgnify 'clever, able', or some snoh word"; azt hiszi, hogy az u- 'to be able* igéből származik. Szintén különös jelentőségű egy ujgur adat, abban a BAVO és GABAIN álta l kiadott ujgur szövegben, mely a maniohaeus Szélistenről szól (UngJb. VIQ., a szöveg 31. sorában). Itt ez a kifejezés fordul elő: „ilig bglAr.. [u jríar" (a két első betű a kézirat rongált volta következtében hiányzik, s a következő u is osak részben látszik) 'Kőnige und M&ohtige'. A kiadók jegyzetben is foglalkoznak a szóval, hivatkoznak RADLOFF és THOMSBN ide vonatkozó helyeire, és az a véleményük, hogy a szó jelentése az összefüggés szerint 'hochmögend; Hochmögende, Adlige'. Az Analytisoher Index der Türkisohen Turfan-Texte című kiadványukban BANG és GABAIN szintén uyur-nak olvassák a szót, és 'M&ohtiger, Adliger'-nek értelmezik. MALOV olvasata, az ujar, aligha helyes. A második magánhangzó a feliratokban nincs kiírva, ott a szó ujur-nak is, ujar-nak is olvasható. De — mint láttok — vannak emlékeink, ahol a második szótag u-ja ki van írva (THOMSBN adata és a BANG—GABAIN-féle adat). A RADLOFFUSİ és MALOVÍÓI kiadott Uigurisohe Spraohdenkm&ler jogi irataiban szerepel egy o(u)jarfi) alak, de ennek a filológiai magyarázata teljesen kétes. Megemlékeztem az uyan 'Mindenható' és az uz 'mester stb.' képzésmódjáról. Ezek egyszerű és világos kérdések. De egyszerű ée világos az ujur 'úr' [miért ne fordítanám így?] alaktani magyarázata is. 368
