Németh Gyula: Törökök és magyarok. 1. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 4.)
A magyar nyelv régi török jövevényszavai
148 ağaları ileriye kxlaguz tayin olunup. [így] On iki adet tapkur olup yani asker on iki katar yol olup dere ve depe ve geçitler gelse on iki katar asker birbirlerinin artlarından asla mllnfek olmazlar. Amma Kalga Sultan sefere atlansa elli bin asker olup cümle sekiz adet tapkur asker olur." Azaz: „A mongol seregben még a Dzsingizidák óta él egy szabály, és ez a következő. Ha hadba vonulnak, tizenkét otağasî-t 1 jelölnek ki vezetőül, kik elől mennek. Tizenkét tapqur-t alkotnak, azaz a sereg tizenkét oszlopból áll és a tizenkét oszlop mindig szorosan egymás mögött halad, akár hegyen-völgyön mennek, akár folyón kelnek át. Ha azonban a Kalga Szultán vonul hadba, akkor 50 000 emberbői áll a sereg, és ezek nyolc tapqur-t alkotnak." Tehát a mongoloknál hadseregrészt is jelent a tapqur. 12. A mongol szó átkerült a csagatájba. Először a megbízhatóbb csagatáj szótárakat idézem, az Abuöqát és PAVET DE COURTEILLE szótárát. Az Abuőqában: dapqur 'hadi sor, vonal' (a d- a mongol szókezdő zöngétlen d- megfelelője); PDO-nél pedig tabqur 'troupe, détachement', dapqur 'botte, bouquet; troupe, rangée da troupes; courroie qu'on passe par le milieu de la selle'. (Maga az a körülmény, hogy a csagatájban a szó <-vel é s d-vel kezdődik, már egyedül eldönti, hogy mongol jövevényszóval van dolgunk.) Megemlítem azt az adatot is, mely VÁMBÉRYtól származik (Cag. Sprachstudien): tapqur 'eine Truppenabteilung, die auf Recognoscirung oder Raub ausgeschickt wird'. Tehát itt a 'csapat, csata- or, vonal, köteg, csokor' és 'heveder' jelentéssel találkozunk. Az utóbbi a 'sor' jelentésből fejlődött, vö. ótör. GABAIN qur 'Gürtel, Reihenfolge', KáSg. qur 'Leibgurt, Rang', quri 'um ihn herum', quram 'dem Range nach', tar. alt. tel. leb. sor, kkir. szag. kojb. CC. QB., oszm. csag. RADL. qur 'Leibgurt, Kreis; Rang, Stellung; (QB. tar.). Reihe, Linie; (csag. Z.) Umzâunung, Kreis, Rand; (PdC.) ein Kreis von Leuten bei einer Feierlichkeit*. 13. Van azonban még egy adat a csagatáj tapqur-ra, amelyről mindezideig szándékosan hallgattam, mivel olyan kútfőben található, melyben sok a tévedés. 1935-ben írott szófejtésemben mindenek előtt ez vezetett félre. SEJCH S ULEJMÂN EFENDI csagatáj szótáráról van szó. Ebben (ed. Istanbul) a következőket olvassuk: tapqur Tánccal összekötött kocsikból álló erőd, mely négy frontú várhoz hasonlít; tábor; csapat', dapqur 'deste [maroknyi, köteg, kis csapat], fewdz [sereg, csapat], bölük [század], defa, merre [-szor], Itt tehát 'szekérvár' szerepel mint főjelentés, amelyet az idézett csagatáj szótárak egyáltalán nem ismernek. Ez nem teljes értékű adat, jobb csagatáj szótárak nem erősitik meg. Hogy hányadán állunk vele, az majd kitűnik a következőkből. Találkozunk SEJCH SuLEjMÁNnál a '-szor' jelentéssel*is. Ez a jelentés, amint láttuk, a mongolra megy vissza. Vö. még kazáni tapqir '-szor' < mong. 14. A tapqur szó, amint ezt már többször említettük, megvan az oszmánliban is, de a szótárak adatai zavarosak. Mindenek előtt meg keü állapítani, hogy a mai köznyelvben alig használatos a szó. BONELLI, HEUSER— Ş EVKET és HONV szótárában nem találjuk. MAGAZANIK—GOBDLEVSKIJ szótára ismeri a szót; itt ezt találjuk: tapkurlcolani 'noflnpy>KHbiH peMem»'. Ugyanebben a jelentésben idézik a tapqur szót a múlt korszak köznyelvének szótárai, DIRAN KÉLÉKIAN és SAMY— B EY (a Dictionnaire Turc-Français-ban: 'petite sangle, qui retient la housse d'un cheval'; BARBIER DE MEYNARD nem tartja számon a szót). 1 R ADLOFF I, 143: kazak, ot-ayasi 'der Alteste im Hause'. 357
