Németh Gyula: Törökök és magyarok. 1. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 4.)
A magyar nyelv régi török jövevényszavai
100 ft. Ugyanakkor felhívta a figyelmemet FEKETE LAJOS „Budapest a törökkorban" (1944) c. munkájának egy részletére (17.1.), amely döntő jelentőségű a kérdés szempontjából. FEKETE LAJOS itt azt Írja, hogy a törökök egy magyar jövevényszóval, az istabur szóval jelölték a tábort. Erre vonatkozólag azután több adatot is adott. A mezőkeresztesi csatát ábrázoló török térképen (1596; Isztanbul, Topk. S. A.; AE 5539; fényképe FEKETE LAJOS tulajdonában) a következő helymegjelöléseket találjuk: Iíöfiriy istaburidir 'ez a hitetlenek tábora', ahol az istabur szó astabur-nak is olvasható, és én mostantól fogva igy is olvasom; buradan Hasan Pala astaburi dövejor 'innen löveti! Haszan pasa a „keresztyén tábort" De különösen fontos a szónak az a magyarázata, amellyel a TSrih-i Küöük Niâândzî c. műben találkozunk. (A Magyar Tudományos Akadémia török kéziratai, O 94 és O 219, a 948-as év eseményeiről, aSzülejmán kilencedik hadjáratáról szóló rész). Itt az alábbiakat olvashatjuk: Feth-i astabur der qurb-i Budun fi sene 948. Vezir Mehmed Paia muqaddemá 'askerle varidiaq, küffar-i hâlcsâr qal'a déenkinden el lekttp 'askerinir\ etraf ina handekler qazup, arabalarin öyüne dizilp birbirine zendlirle bayladîlar. Kefere ilinde buya astabur ( derler imil. Bir qal gün astabur ilinde müslimânlarla déenk ettiler. Âhir feth olup .... Azaz: „A budai astabur elfoglalása 948-ban. Mehmed Pasa vezir már előbb megérkezett csapataival. A nyomorult hitetlenek félbehagyták az erőd ostromát, körülárkolták csapataikat, a szekereket sorjában az árok elébe állitották és lánecal összekötötték őket. Azt mondják, hogy a hitetlenek astabur-nak nevezik az ilyet. Néhány napon át harcban álltak az igazhitűekkel az astaburban. Végül is elfoglaltuk és..." Pecevinél is találkozunk az astabur szóval, a nyomtatott kiadásban az A. H. 948=1541-es esztendő eseményeiről szóló fejezet cfmében, a szövegben azonban (több ízben) tabur szerepel. A magyarországi csaták leírásában Peöevi lépten-nyomon használja a tabur szót, egyébként egyetlen egyszer jegyezte fel a szót FEKETE LAJOS, nevezetesen kaukázusi harcokról szóló leírásban (II, 84), ahol a szó ugyancsak keresztyén tábort jelent. Áz astabur szó későbbi időkben is felbukkan. Így például Hajrulláh Efendinél találkozunk vele (meghalt 1866-ban; XI. k. 142. 1.: fethnáme-i astabur, -nak írva). 9. Világos mármost, hogy ez a titokzatos' istabur, astabur, astabor szó nem egyéb, mint a magyar az tábor (ejtsd asztábor), s hogy az astabor > astabur ~ tábor > tabur az oszmánliban magyar jövevényszó, mint számos más, a hadiélettel kapcsolatos kifejezés. Vö. FEKETE LAJOS, AZ oszmánli-török nyelv hódoltságkori magyar jövevényszavai: MNy. XXVI (1930), 257 — 265 1. Figyelemre méltó, hogy FEKETE LAJOS ebben a cikkében a török tabur szót már magyar jövevényszóként kezeli, különösebb megokolás nélkül. Fel lehetne tenni, hogy a tabur ősi oszmán-török szó, s hogy csupán az astabur alakot vették át a magyarból. Ezt a feltevést azonban bátran elvethetjük. Az oszmán-török taburrai nem találkozunk más török nyelvjárásban és, legalább is mindezideig, nincsen rá adatunk a magyar-oszmánli kapcsolatokat megelőző időkből. Alig hihető, hogy az oszmán-törökök átvették volna a magyarból az astabur 'megerősített tábor' szót, ha az oszmánliban eleve meg lett volna a tabur szó. Evlijâ fentebb idézett szavaiból az tűnik ki, hogy a tabur szó még a XVII. században is idegenül csengett. Sőt Namíq Kemâl Kanizsa ostromáról írt munkájában — kétségtelenül a régi történeti források 355
