Németh Gyula: Törökök és magyarok. 1. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 4.)

A törökök és a magyarság kialakulása

lift A jalar — jalyryz. -dzak — -diayyz alakok éppen olyan viszonyban vannak, mint az ok és oyuz/' az on oğuz ~ on ogur eredeti jelentése teliát egyszerűen ,tíz nyíl', megjegyezvén, hogy a z ~ r képző talán kicsinyítést vagy nagyítást fejezett ki, de a szó értelmét lényegében nem érintette. A ,három nyíl', ,tíz nyíl' török népnevek tehát egészen világosan azt jelentik, hogy .három, illetve tíz törzsből álló nép' — minden ethnikai meghatározás nélkül. A fejlődés további útja az volt, hogy az oyuz ogur népnévvé vált s így később nemcsak a „nyíl* szó, hanem általában népnevek elé is odakerült a törzsek számát jelző számnév.* Ilyenek például az on-ujgur ,tíz ujgıır', tokuz ujgur ,kilenc ujgur', vagy az orkhoni feliratokban található otuz tatar .harminc tatár' népnév. Ide tartozik Anonymus hetumoger-je, „hét magyar"-ja is. mely kétségtelenül megőrzött régiség. A .hét magyar* eredetileg a hót törzsből álló magyar nemzetet jelentette. Egy ilyenfajta népnév azonban csak akkor volt a magyarok előtt világos, mikor kint jártak Keleteurópában hasonló szervezetű török népek között. Anonymus korában a „hét magyar" eredeti értelme már nem lehetett meg. O tehát — ki arra törekedett, hogy lehetőleg mindent megmagyarázzon és világossá tegyen — ezt az ősi népnevet a hét törzs vezéreire alkalmazza. Természetesen lehetséges, hogy ez az átvitel a hagyományban már Anonymus előtt megtörtént. (Vö. Sebestyén. MHM I, 19. II, 47.) * Anonymus Dentumoger szavát legutóbb Gombocz tárgyalta a NyK. XLV. kötetében (147—151. 1.), kimutatván, hogy a szó eddigi magyarázatait nem lehet elfogadni. 5 Azt hiszem, ide tartozik az a z képző is, melyet Bang a Túrán 1U1H. kötetében (307. skk.) mint esetleges duális képzőt tárgyalt. Persze, ha az (ikiz (n> iker, vő. tör. iki ,2') z-jét is idevonjuk, lehetetlen ide nem vonni a biz ,mi' (ben ,én

4), siz ,ti' (sen ,te'), evimiz .házunk' (evim .házam'), geliriz JövUnk' (gelir Jön-') alakok z-jét. Megjegyzendő, hogy van egy deverbalis z (o. r) is : gelme z ,nem jön' gelir ,jön', kaz. tyyyz .szoros' — tyk .beszorítani' (Bálint, Nyelvt. 34. 1.). * Az oyuz szó a régi oszmánliban és a esagatájban .buta, durva, egyszerű' jelentéssel fordul elő, tehát ugyanazon jelentésváltozáson ment át, mint a türk népnév (1. Radloff, Wb., Melich, MNy. V.), melyhez ma a ,durva, műveletlen' jelentés tapad. A tnrfáni emlékekben az oyus szó .törzs' jelentésben fordul elő. (L. MUUer, Uig. II.) 13