Németh Gyula: Törökök és magyarok. 1. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 4.)

A törökök és a magyarság kialakulása

305 hanem a Moksán, amelv (a Volga jobb partján) Magna Hungáriától nem volt messze. Az eredmény: Julián sohasem kelt át a Volgán és a pogány magyarok? kal a Volga nyugati partján találkozott. 8. Baskíriai tudósok is foglalkoznak a mi kérdéseinkkel. S. I. RUDENKO, aki már régebben írt egy terjedelmes monográfiát a baskírokról,

1

2 újabb munkájában

1

3 nem érinti a baskír—magyar problémát. De a fiatal nemzedék jól ismeri és kritikailag, behatóan foglalkozik vele. Abban a nagy gyűjtelékes munkában, amely a baskír föld archeológiájáról és etnográfiájáról 1962-ben jelent meg,

uT. M. GARIPOV és R. G. KUZEEV

1

5 terjedelmes értekezést írt a kérdésről. Elmondják, hogy magyar néptöredékek olvadtak be azokba az ótörök törzsekbe, amelyek legkésőbben az első évezred első felenek a végén a szóban forgó területen megtelepedtek. A folyamat igen lassan történt, mert a 13. század első felében még voltak itt (3a Bojire) emberek, akik magyarul beszéltek (Julián: 1235 — 1237 és 1237 — 1238; 337. 1.: Julián nem említi a baskírokat, mert nem került el hozzájuk). — A szerzők kritikai áttekintését adják a baskírok eredete kérdéseinek. Feltűnik fejtegetéseiknek következő helye: „.. . öeanjiogHbie noHCKH «npapogHHbi» 6aujKnp (tame Bcero B 3aypa.nbe H ílpHHpTbiııibe". Hangsúlyozzák a kipcsak elemek fontosságát. PERÉNYI JózSEFnek fent ismertetett fejtegetéseit veszik alapul, melyeket részletesen ismertetnek. — Következik az antropológiai kutatások megbeszélése (RUDENKO, LIPTÁK), és azután a nyelvtudomány eredményei. Itt mindjárt a bevezető sorokban említik a szerzők a következő magyar törzsneveket: Jenő,

1' Gyarmat,

1

7 Bulár,

1

8 Tazlar,

1

0 Ungar,

2

0 amelyek a baskírban is megvannak. — A 342. lapon következik a szovjet régészek bizonyos munkahipotéziseinek ismertetése, amelyek szerint a korai tastik-korban a hakasz—minuszinszki medencének a területén alakult ki az ugor etnikai csoport. „Ennek a közösségnek a kialakulása a harmadik évszázad végén kezdődik i. e. „ecJiH He CHHTATB npHMbix npegKOB (yrpoB) — TaTapcKFx gKHJiHHOB (VIII —

III BB. go H. 3.), roBopHBUiHx Ha yropcKOM H3biKe." (342a 1.). Az i. u. első évszázad közepe körül az ugor törzsek az északi Altajba vonulnak s azután tovább a középső és később az alsó Obhoz ... — stb., stb.: csupa olyan feltevés, amelyek nekünk ismeretlenek és idegenszerűek. 9. RASONYI LÁSZLÓ folytatja azoknak a régi magyar tudósoknak a munkáját, akik Baskiriában magyar földrajzi neveket kerestek.

2

1 Megállapítja, hogy a magyarban régen volt egy szó: kondor 'hód' és volt kondoros alak is '»BauiKHpu. OnbiT :}TH0.n0rHMeCK0ft MOHorpaiJiHH. <J>M3HMCCKH9 ran CauiKHp. 3an. PyccK. Tecrp. 06iu. T. 43, Bbin. 1. 1916. — EauiKHpu. OnbrraraojiorHHecKOfl MOHcrpai})nn. Bbír öauiKHp. Uo. Bbin. 2. 1925. u BaujKupbi. McTopMKO-3THorpa$nsecKne osepKHA AH CCCP, EawKHpcKHft <i>nnnan, HHCTHTYT HCT., H3. H JIHT. 1955. 1

4 ApxeojiorHB H araorpaitMH BaisKnpnn 1. y<pa 1962. AH CCCP, EauiK. <t>nnnsn, HHCTOTYT HCT. Jİ3. H JIHT. "«BaiUKHpo-MaobspcKaHD npo6/ıema. 336 — 343. 1. 1

4 Ómagyar törzsnév. L. lent, 44. 1. " Ua., 1. lent, 44. 1. 1

4 Ez nem törzsnév és a története kiilön lapra tartozik. u Árpád-kori. L. Bulár és lent, 49. 1.; az ungar névnek a baskír Ungar törzsnévvel való egyeztetése nemigen lehetséges, a második szótag magánhangzója miatt. — A német Ungar alak speciális német forma, amely ongur-ret megy vissza. " Başkurt ve Macar yurtlarındaki ortak coğrafî adlar üzerine. Türk Dil Kurultayında Okunan Bilimsel Bildiriler 1963'ten ayrıbasım. Ankara 1964. 217