Németh Gyula: Törökök és magyarok. 1. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 4.)

A törökök és a magyarság kialakulása

159 mise fejlődött ; szabályos képzés a Dubnici és Budai krónikában található Csiglád alak is, olyan képzés, mint az apród, szád, Abád. Ide tartozik a veszprémmegyei Csögle helynév is, mely 1340-ben Chigla (olv. Csigla) alakban is előfordul ; a Csigla > Csigle > Csggle > Csögle szabályos magyar fejlődés. A név eredeti alakja tehát Csigla. Alapszava a török Ily szó, mely az oszmánliban és a csagatáj ban ismeretes ; 1 jelentésé ,magas gát, nádból és gyékényből font magas kerítés, a sátor bejárata előtt kifeszített gyékény, nagy hó. lavina'.

2 A -la képző a törökben denominalis helynévképző, v. ö. kún bor ,bor' — borla .szőlőskert', oszmánli tuz ,só' — tuzla .sótelep', oszmánli qum ,homok' — Qumla (helynév) ,homokos hely'. A t'iyla tehát a törökben .gáthelyet' jelent. Tudva már most azt, hogy a törökös szervezetű népek, mint például az avarok, bolgárok és magyarok milyen nagy gondot fordítottak a határvédelemre

3 s hogy a Krónikában a csigla azt a helyet jelenti, melyen a székelyek a nyugati nemzetektől félve, nevüket is megváltoztatva, meghúzódtak (Kézai : ,,. . .qui timentes occidentis nationes in campo Chigle usque Árpad permanserunt, qui se ibi non Hunos, sed Zaculos vocaverunt"), nem kételkedhetünk Thúry magyarázatának helyességében. Itt tehát a székely régiségben egy másik török nyom van előttünk. Két ellenvetést lehetne tenni. Először azt, hogy a csigla esetleg török eredetű, más forrásban fel nem jegyzett magyar szó, másodszor azt, hogy a török t'iy szó -la képzős alakja török forrásban nem fordul elő. Az elsőre azt felelhetjük, hogy a magyarban csigla köz-szó a valóságban nincsen s a később tárgyalandó, de általában jól ismert székely-magyar kapcsolatokat tekintetbe véve, jól elképzelhető, hogy egy a székely régiségben fennmaradt szó, mint magyarországi helynév, előfordul. A második ellenvetésre azt mondhatjuk, hogy, sajnos, a török régiség legfontosabb fogalmainak nevei is csak kis számmal vannak feljegyezve s a tlyla — ha nincs is meg török forrósban — világos, szabályos képzés. A székelyek török eredetére mutatnak egyéb mozzanatok is. így elsősorban az, hogy a székelyeknek törökös törzsszervezete van s hogy, mint a többi török eredetű magyar törzsek, önálló néprészként csatlakoznak a magyarsághoz. 1 A kazáni (Bálint) (ik ,szél, határ' stb. aligha tartozik ehhez. V. ő. Fehér Géza : A bolgár-török műveltség emlékei, 26. 1. • Radloff, Afimed Vefíq paéa, Sejch Sulejmán. » Fehér : Bolg. Műv. Emi. 8. skk. I. 104