Németh Gyula: Törökök és magyarok. 1. köt. Szerk. Kakuk Zsuzsa és Róna-Tas András (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 4.)

A törökök és a magyarság kialakulása

182 látszik — akkor a Krisztus előtti VI—V. században már ott van­nak a mongolok a görög világ látóhatárán. Nagy Sándor korában újra felbukkan egy kétes nyom. CUR­TIUS RuFusnál (VII, 7, 1) találjuk, hogy egy skytha király test­vérét Carthasi(m)-nak hívták (tat rex Scytharum . . . fratrem, Carthasim nomine»). A fenti scytha nevet NÖLDEKE — inkább kételkedve a dologban — a török qardai 'testvér' szóval vetette egybe. 1 Egyeztetését R. v. SCAJ.A 1905-ben a HELMOLT-féle világ­történetben felújította (V, 46), E. OBERHUMMER A is valószínűnek találta. E feltevéssel bővebben foglalkoztam az Asia Major «Hirth Anniversary Volume» c. kötetében, 1922-ben. Kimutattam, hogy a qardai régi alakja qaryndai és Nagy Sándor korában még ennek az alaknak kellene szerepelni. A Carthasi(m) név tehát csak abban az esetben egyezik a fenti török szóval, ha feltesszük, hogy nem tökéletes feljegyzés, de az egészet csak abban az esetben lehetne elhinni, ha e szóval együtt ezen a területen, ebben a korban egyéb török nyomok is mutatkoznának. 3 PELLIOT valószínűtlennek tartja a dolgot a scythák iráni volta miatt. 4 Időrendben következnek az ázsiai hunokra vonatkozó kínai feljegyzések, melyek Krisztus előtt 200 körül kezdődnek. Vélemé­nyem szerint ezek a törökségről szóló elsó történeti értesítések. A hunok török voltának elmélete nincs általánosan elfogadva a tudományos irodalomban, de ezt én nagyon valószínűnek gon­dolom. Az európai hunok nyelvmaradványai — mint «A honfog­laló magyarság kialakulása» c. munkámban (131 skk.) kifejtettem — határozottan törökök. Az ázsiai hunoknak ezekkel, továbbá az ujgurokkal, türkökkel való kapcsolata a történeti források szerint kétségtelen. .Valószínűleg a törökséghez tartozik a hun nyelv is', írja LIGETI is a Magyar Nyelv XXX. (1934) kötetében (45. 1.). A történelem első törökjeit tehát Kelet-Ázsiában találjuk. Hogy hogyan, és mikor kerültek ide a nyugatázsiai őshazából, azt nem tudjuk, de a dologban semmi különös nincsen; a törökök mindig bámulatos gyorsasággal hódítottak és költöztek a Fekete­tengertől a Sárga-tengerig húzódó területen. A hunokra vonatkozó kínai feljegyzéseket nagyjában — a leg­fontosabb irodalom megemlítésével — ismertettem idézett mun­kámban (129 skk.), ezt itt ismételni felesleges volna. A Kr. utáni IV. századtól a Vl-ig virágzott Kelet-Ázsiában a török to-pák birodalma, melyről terjedelmes kínai feljegyzések szólnak. 5 1 A. GUTSCHMID, Geschichte Irans, 1888, VI, és 2. 1. 1. j. * Die Türken und das Osmanische Reich, 25. J BARTHOLD, Enzyldopaedie des islam, s. v. Türken, 970; Ztachr. d. Deutsche!! Morgenl. Gesellsch. NF. VIII (1929), 126. • T'onng Pao, XXII (1923), 363. s Az irodalmat ismertettem: Nyelvt. Közlem. XLVIII. (1. füzet 193 Ü *39- 1. 96

Next

/
Oldalképek
Tartalom