Czeglédy Károly: Magyar őstörténeti tanulmányok. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 3.)
A szavárd-kérdés Thury József előtt és után: Magyar Nyelv LV (1959), 373-85
.131 éltek Transzk&ukáziában, a Kur folyó völgyében (vö. MNyTK. 84. sz. 42). A „Streifzüge" óta lényeges haladás csak a azavárd név etimológiai magyarázatában történt. II. 1. A szavárdok nevének etimológiai magyarázatát őstörténészeink kezdettől fogva a «mr-okóval kapcsolták össze. Ez a magyarázat, amelyet másfél évszázaddal ezelőtt vetettek fel először, nézetem szerint is nyomós történeti és földrajzi érvekkel támogatható. A VII. ós VIII. századi arab— kazár harcokra vonatkozó örmény és mohamedán adatokból ugyanis, amelyeket egy sajtó alatt levő értekezésemben tárgyalok részletesen, világosan kitűnik, hogy a régi Kazária a későbbi Kazária déli részén, Tarkutól északra a Kuma torkolatvidékén volt. A kazár főváros ekkor még Baiangar volt. Ezt a régi Kazáriát forrásaink még világosan megkülönböztetik a nyugati türk birodalomtól. A kazár főváros csak később, a nyugati türk birodalom felbomlása után került a Volga-torkolat vidékére. A régi, déli Kazária területén azonban örmény forrásaink szerint a szavirok laktak. Aligha marad tehát más választásunk, mint hogy a kazár névben a szavirok egyik (talán az 558 után vezető) törzsének nevét lássuk. Így válik érthetővé a X. századi Mas'üdí sokszor tévesnek gondolt tudósítása is, aki azt mondja, hogy a kazárokat perzsául ^azarön-nak, törökül «afcír-nak nevezik (BiblGeogrArab. VIII, 83). Nézetem szerint tehát, amelyet említett értekezésemben okolok meg bővebben, a magyarság szavárd nevét nem a magyarságnak a kazároktól időben és térben elválasztott szavirokhoz, hanem éppen a kazárokhoz fűződő kapcsolatai magyarázzák meg. A kazár kapcsolatok teszik érthetővé azt is, hogy a ZápagToi néven említett magyarok egy része a kangaroktól elszenvedett vereség után éppen a régi kazár települési területre, a Kur folyó vidékére költözött. A szavirok nevét azonban már a magyar őstörténetírás harmadik korszakában (Aeneas Sylvius Jugriára vonatkozó adatainak feljegyzésétől, 1458-tól egészen a nagy őstörténeti felfedezések koráig, 1739-ig; a második korszak Julianus Magna Hung&riába tett útjától, 1236-tól 1458-ig; az első korszak a magyarokat a hunokkal azonosító nyugati és magyar krónikáktól egészen 1236-ig tartott) Szibéria nevével (orosz Sibirb) is azonosították. Mikor azután Konstantinos szavárd-vonatkozású tudósításai is ismertté lettek (1739.), felmerült egy kettős összekapcsolás lehetősége: a régibb savir— Sibirb mellett a savir—szavárd—Sibirb azonosítás is. 2. A szavirok és Szibéria nevének összekapcsolása a Jugria-kérdé 8 szempontjából különösen fontossá vált. Priskosnál ugyanis együtt szerepel- nek a szavirok és az ogurok. Az északi őshazára tehát most már nemcsak a jugor-Tíú összefüggőnek gondolt ogur név mutatott, hanem a szavirok és Szibéria nevének összefüggése is. Priskos tudósítása ekkor már természetesen régen ismert volt, s a Sibirb névről is régen tudtak ekkor már nyugaton nemcsak régi térképeknek ós a nyugati utazóknak, hanem keleti forrásoknak a mongol hódításokra vonatkozó tudósításaiból is. Az utóbbiakból vált ismertté nyugaton az eddig is megmagyarázatlan, összetett (PELLIOT szerint ikerített) Jbir-Sibir forma is (a Sibirb név korai nyugati és keleti előfordulásaira vonatkozólag vö. M. 11. AHEKCEEB, CHŐHpb. Irkutszk, 1932. 54—7; a mongol adat kínai átírására vonatkozólag vö. még BRETSCHNEIDER, Mediaeval Resear80
