Czeglédy Károly: Magyar őstörténeti tanulmányok. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 3.)

A IX. századi magyar történelem főbb kérdései: Magyar Nyelv XLI (1945), 33-55

.131 volna, hogy Ltvedia valahol a Dontol keletre volt, az ot folyo öntözte terület pedig nem azonos Etelköz-zel Ebben az esetben az első'besenyő támadás a Dontól nyugatra vetette volna a magyarokat, amikor is az Atelkuzu Atih&ban a Dont lathatnók, Etelköz-ben ped.g a Don ée Donec vagy a Don es az Azovi-tenger közét. Az öt folyó vidékén a besenyők második támadása idején táboroztak volna a magyarok, b mellett a feltevés mellett MACARTNEY azt az érvet is felhozza, hogy a 38 fejezet szerint Levedias Etelközből hajon ment a kazár kagánhoz. Ez pedig nem történhetett másként, csak a Don folyón. A „hajón" kifejezés azonban a szövegben nem található, helyette a hasonló, de korrupt x^ávö.u van. Erről pedig MORAVCSIK GYULA nagy valószínűséggel kimutatta, hogy voltaképen íráshiba, helyette Atptóíu(v)-t kell olvasni (NyK. L, 286—8). Így ez az egész magyarázat szempontjából igen fontos érv elesik. A harmadik lehetőség GRÓF ZICHY IsTvÁNtól származik (AkadÉrtesítő 1927. XXXVII, 174; újabban azonban ZICHY is NÉMETH magyarázatához csatlakozott: Magyar őstörténet: Kincsestár. 1939. 74). ZICHY hivatkozik arra, hogy a besenyőknek a magyaroktól elfoglalt országa Konstantinos szerint (37. fej.) Alánia felé is elnyúlt. Felteszi tehát, hogy Levedia a Dontól keletre volt, a Maeotis keleti partvidékén. Erre vonatkoznék a császár kifejezése, amely szerint a magyarok ée a kazárok együtt laktak. A magyar-kazár együttlakás ZICHY szerint sem három évig, hanem valószínűleg igen sokáig tartott. ZICHY régebbi magyarázatát magáévá tette GOMBOCZ (Természettudományi Közlemények 1925. LVII, 369—74) ée Konstantinos legkitűnőbb ismerője, MORAVCSIK GYULA İ6 (OnogTört. 31). ö a bolgár és magyar őstörténet szempontjából igen értékes tanulmányában arra az eredményre jutott, hogy a magyarok hosszú ideig az onogur-bolgár birodalom alattvalói voltak. Ezek szerint Levedia nem más. mint a magyaroknak az onogur birodalomban levő régi hazája. MORAVCSIK a Konstantinos-féle három esztendőt paleográfiai okokból kétszázra javítja (i. m. 35). Szerinte az onogur-magyar együttélés 'már Dél-Szibériában megkezdődött, s onnan 450 táján valószínűleg az onogur nép hozta magával a későbbi magyarság magvát képező finnugor törzseket. A magvarok ezután két évszázadig a Maeotis-parti onogur-bolgár birodalomban éltek volna. A 650 után egyre erősödő kazár nvomás alatt az onogur birodalom felbomlott. A későbbi dunai bolgár birodalmat alkotó törzsek nyugatra, a baskírok és" volgai bolgárok északkeletre vonultak, a magyarok pedig ott maradtak továbbra is Levediá-ban, egészen addig az időig, amelyről Konstantinos szól. Mindez azonban nehezen egyeztethető össze azzal a leírással, amit Jaihüninál olvadunk a 52