Czeglédy Károly: Magyar őstörténeti tanulmányok. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 3.)
A IX. századi magyar történelem főbb kérdései: Magyar Nyelv XLI (1945), 33-55
277 zet szerint: A magyarok régebben Kazária szomszédságában laktak, egy olyan földön, amelyet vezérük után Levediá-nak neveztek. Levedias „első vajdájuk" volt. Fejedelemnek nem tettek meg soha senkit maguk közül. A kazárokkal három évig együtt laktak és velük együtt harcoltak minden háborújukban. Levedia földrajzi meghatározására vonatkozólag közelebbi részleteket Konstantinos szövegéből nem tudunk meg, C6AK annyit, hogy I>evediában egy folyó is van, amelyet Khiimos-nak és Khingylos-nak is neveznek. 889-ben besenyő támadás éri a magyarokat Levediában, mire ők Etelközbe vonulnak. Levedia határairól általánosságban tehát ann>it tudunk, hogy keleten a kazárokhoz volt közel, nyugaton pedig talán Etelközzel érintkezett. Etelköz területét sem határozza meg pontosan Konstantinos. Annyit mond, hogy a magyarok dunai országukba való költözésük előtt Etelköz ben laktak (40. fej.). Amint tudjuk, a magyarok honfoglalását egy második besenyő támadás idézte elő. A 38. fejezetben Konstantinos pontosan meghatározza azt a területet, ahol a magyarokat a besenyő támadás érte. Ezen az alapon fel szokták tenni, hogy a 40. fejezetbeli Etelköz azonos azzal 6 38. fejezetben leírt területtel, ahonnan a magyarok dunai országukba költöztek. A 38. fejezet ezerint ezen a területen öt folyó folyik: az elsőnek neve Barukh (= Dnyeper?), a másodiké Kubu (Bug?), a harmadiké Trulloi (= Dnyeszter), a negyediké Brutoe (= Prut), az ötödiké Seretos (= Szeret). A zárójelben közölt azonosítások FEHÉR GÉZÁnak a Századokban megjelent (XLVII, 577—90, 670—87) értekezése óta általánosan elfogadottak. Az azonban, hogy Etelköz valóban azonos-e ennek az öt folyónak a területével, ma 6cm teljesen tisztázott kérdés. Az Atelkuzu szó magyar hangalakja ftelküzü lehetett (GYÓNI i. m. 23). A területnév Atel eleme a török atil 'folyó' szóval azonos, s itt tulajdonnévnek látszik, annál is inkább, mert Konstantinos szerint Atelkuzu- 1 a rajta keresztül folyó víz neve után hívták így. Erre következtethetünk az összetétel módjából is, minthogy Etelköz a Bodrog-köz, Szamos-köz, Mura-köz, Ctalló köz-ló\e területnevekhez hasonló alakulás. Ebben az esetben azonban az öt folyó közével való azonosítás aligha lehetséges. Ha viszont kijavítjuk a ıroTdgoû't noTagtJüv-ra, továbbá az atil szónak köznévi jelentését vesszük, mint azt többen teszik (ígv HÓMAN is MTört. 2 I, 69), akkor többé-kevésbbé elfogadható értelmet kapunk: Atelkuzu 'folyók köze', azonban nem tudjuk megmagyarázni, hogy az etelközi magyarság a honfoglalás után miért veszítette el nyelvéből az rtel közszót. így nem marad más hatra, mint hogy az Atel ben mégis egy folyó nevét keressük. Feltehetjük, hogy az Atel éppen úgy a Dnveper neve, mint a Barukh, a császár azonban itt, (38. fej.), elég különösen, egy fejezeten belül a folyónak két különböző forrásból származó 48
