Czeglédy Károly: Magyar őstörténeti tanulmányok. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 3.)

A IX. századi magyar történelem főbb kérdései: Magyar Nyelv XLI (1945), 33-55

277 VII. századi W(u)l(u)ndur Bulkar P s. M o se s Chorenac'ı, a IX. 6zázad utolsó harmada | Wunundur Hudod al-'álam | Wulundur M a s'o d î, 934—944 körül | magyar Nándorfejérvár MARQUART nem mondja meg, hogy adatait honnan idézi, és nem magyarázza meg őket részletesen. Az idézetek forrásait MINORSKY kereste össze (i.m. 467). MARQUART adataihoz az ő nyomán a következő megjegyzéseket fűzhetjük: Az örmény adatok (Streifzüge 57) a Kubántói északra lakó onogur-bolgárokra vonatkoznak. Az Anania S i r a k a c'i féle névalak Chorenei Mózes földrajzi müvében maradt fenn amelyet Éirakac'inak szoktak tulajdonítani (ed. SOUKRY 25; német fordításban Streifzüge 57; magyarul NÉMETH, HonfKial. 175). A ic(ri)i(u)ndur bulkar-t ugyancsak P s. Mose6 C lı o r. említi történeti munkájában, a II. fej. 6. §-ban. A Hudod-ra MARQUART WESTBERG egy előzetes közlése alapján hivatkozik. Nándorfejérvár1 MARQUART magyar kutatók

1 nyomán említi. A Mas'ndí-fóle ír. I. n.d.r a magyaroknak a 934-i Bizánc elleni portyázó hadjáratával kapcsolatban 6zerepel, amelyet MARQUART is részletesen tárgyal (Streifzüge 60—74), de megnyugtatóan magyarázni nem tud. Ebben egy bizonyos W. I. n. d. r. nevü bizánci határvárosról van szó, nyolc napi távolságra Bizánctól, amelyet ír. I n.d.r. I nevű török népek elpusztítanak. A tudósítás vége egészen világos: itt a magyaroknak a Konstantinápoly falai alatti táborozásáról és egész Galliáig kiterjesztett portyázásairól van 6zó. A ír. I. n.d.r. I népek közé M a s'o dl 6zerint a besenyők, a bolgárok, a ba6kirok: nála a.m. 'magyarok', a b.j.n.y. és az '. n. k. r. d. a tartoznak. Ez utóbbiról MACARTNEY sikerült értekezésében (ByzNeugrJb. 1931. VIII, 159—70) kimutatta, hogy nem más, mint a magyarok másik neve. Fejtegetéseihez hozzáfűzhetjük, hogy a név az arab írásképnek minimális megváltoztatásával 'unkaríya-nak olvasandó, továbbá azt is, hogy a magyaroknak ez a neve a X. századbeli magyar portyázásokat tárgyaló nyugati eredetű forrásból kerülhetett Mas'odıhoz. A b.j.n.y a Streifzüge óta általában mint a bajanök (besenyő) változata szerepel. MACARTNEY (i.h.) a bolgárok nevét sejti benne. MARQUART ötlete azonban valószínűleg helyesebb. GOMBOCZ ugyanis a besenyők nevének a b.j.n.y-v&\ egyező egyéb változatait is kimutatta (Túrán 1918: 209—15), amelyekhez MiNORSKvval (i.m. 471) a kazár kagán levelének b. ş. n.'-ját is hozzáfűzhetjük. Ez utóbbi egy Krímtől északra levő nép neve. Az eredetiben ugyan b.ş. r.' van, ilyen nevü népről azonban nem tudunk. Az r pedig héber szövegekben igen gyakran áll tévesen n helyett. 1 Cikkeikkel, valamint GnÉcomEnek 4a egyes oláh kutatóknak a it. n. n. d. r. névre alapított feltevéseivel részletesen vö. a 33. 1. jegyzetében említett értekezésemet. 46