Czeglédy Károly: Magyar őstörténeti tanulmányok. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 3.)
A szír Nagy Sándor legenda: Horváth János Emlékkönyv: MTA I. Oszt. Közi, XIII, 3-20
11 a kegyes keresztyén uralkodó mintaképe, tehát semmiféle szerepet nem kaphat a kazárok garázdálkodásaiban : Nagy Sándor—Herakleios győzelmét Tubarlak—II. Khosrav felett nem a kazárok, hanem az Isten segedelmével vívja ki. Ott azonban, ahol a szerző a kaukázusi kapu közös római—perzsa őrségéről beszél, világosan kifejezésre jutnak saját gondolatai is : helyes és megőrzendő H római és perzsa uralkodóknak az a régi szokása, hogy a barbárok ellen emelt kaukázusi erődöket közös költséggel tartották fenn. 6 3 Ezt a szokást a 629. évi betörés után is fel kellene újítani! Ez az óhaj azonban nemcsak a legenda szerzőjének lelkében élt. Az örmények még akkor is így gondolkoztak, amikor a perzsa hatalom helyébe már a mohamedánoké lépett. Rendkívül érdekes ebből a szempontból Levond VIII. századi örmény írónak egy tudósítása (ed. Sahnazarean 64), amely szerint, mikor az arabok 716-ban elpusztították a derbendi erődöket, a falak romjai között egy nagy feliratos követ találtak, amelyen az állt, hogy az erődöket Markianos (450—457) bizánei császár építtette saját kincseiből ; egykor el fogják pusztítani őket Ismael gyermekei, de majd fel is építik a saját kincseikből! Ez Levond idejében már vaticinatio ex eventu volt. Amint azonban tudjuk, később is jó próféciának bizonyult, mert, az arabok még sok súlyos küzdelmet vívtak a kazárokkal Derbend környékén, s sokszor építették újjá a gyakran elpusztított régi erődöket. Maga a felirat-motívum minden valószínűség szerint a görög Nagy Sándor-történetek valamelyikéből származik. Erre mutat az az eddig meg nem figyelt szoros egyezés, amely a szír legenda, Levond tudósítása és Plutarchos Nagy Sándor-életrajzának (cap. 17) a között a helye között mutatkozik, ahol Nagy Sándor perzsa hadjáratáról van szó. Azt olvassuk ugyanis Plutarehosnál. hogy Nagy Sándor Darius elleni felvonulásának idején a lykiai Xanthos városa mellett levő forrás hirtelen kiáradt. Ekkor egy régies írásjelekkel borított kő került elő, amelyen egy jóslat állt arról, hogy ,,a perzsa hatalomnak egykor vége fog szakadni ós meg fogják dönteni a görögök". A szír Nagy Sándor-legenda az elmondottak értelmében az északmezopotámiai szinkretisztikus kultúra terméke. Alapját a hellenisztikus görög Nagy Sándor-regény képezte, amelyet azonban gyökeresen átdolgoztak az ezékieli próféciával való összekapcsolás során. A helyi elemet a legendában az ősi Gilgames-eposz motívumai képviselik. Szerzője, illetőleg átdolgozói Észak-Mezopotámiában, a régi Amida környékén éltek. Érdeklődésük középpontjában a 395/6. évi nagy hun, az 515. évi szabir és a 629. évi kazár betörés állott. Igen tanulságosak a legendának azok a motívumai, amelyek a későbbi 8: 1 Vö. K. STKIN, i in. 62. 352
