Czeglédy Károly: Magyar őstörténeti tanulmányok. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 3.)
A szír Nagy Sándor legenda: Horváth János Emlékkönyv: MTA I. Oszt. Közi, XIII, 3-20
1(5 Istenhez imádkozik. Onnét hajóra szállva Alexandriába tér vissza. Amikor meghal, ezüst trónját Jeruzsálembe küldi. 4 7 A legenda első részének földrajzi fogalmai éppen olyan zavarosak, mint a regényé. Nagy Sándor Alexandriából indul el, a Sinai hegyhez vonul, onnan pedig tengeren Egyiptomba folytatja útját : a szerző tehát aligha tudta, hogy Alexandria Egyiptomban van. Ez a földrajzi zavar azonban esak addig tart a szövegben, amíg a Gilgames-eposzból vett „Musas-hegy"-ről nincsen szó. Ott a legenda világából hirtelen a valóságos földrajz talajára érkezünk. A Taurushegységben levő Klaudia, majd Haloras 4 8 és a Kallath 4 9 folyó jól ismert földrajzi fogalmak. Különösen az utóbbi kettő fontosa szerző földrajzi látkürének a szempontjából : nem kétséges, hogy megint az Amidától északra levő kolostorok világában vagyunk, tehát ott, ahova már a legenda korábbi nyomai is vezettek. Ugyanerről a vidékről beszél a legenda végén levő felirat is, amikor azl jósolja, hogy 826. esztendő elteltével a hunok ki fognak vonulni és népeket fognak leigázni. A legendának ezt a helyét kronológiai szempontból NÖLDEKE (i. ni. 31) óta az egész kutatás alapvetőnek tartja. Ha ugyanis a 826. évet a Szeleukidák, tehát NagySándor utódainak érája szerint számít juk (i. e. 311-től), akkor 826-ból 311-et levonva 515-öt kapunk, tehát azt az évet, amely a hatalmas szabir betörés esztendeje volt! A magunk részéről ehhez egyrészt csak annyit fűzünk hozzá, hogy ez a betörés — amint a legenda fent idézett szövegéből kiderül — a szerző fogalmai szerint sem volt az első : a vének elmondják, hogy a hunok már a múltban is sok várat romboltak szét római és perzsa területen. Figyelembe véve a legenda szerzőjének földrajzi fogalmait, ezt amegjegyzést aligha vonatkoztathatjuk másra, mint a 395/(5. évi nagy hun betörésre, amikor a portyázó csapatok az észak-mezopotámiai római ós perzsa városokat egyaránt elpusztították A szerző számára azonban e? már múlt Az ő érdeklődését az 515. évi nagy szabir betörés köti le, amelyet a feliratban, vaticinatio ex eventu-kónt Nagy Sándorral megjövendöltek NÖLDEKE szerint a legenda, ebből a jövendölésből ítélve 515 után keletkezett Efózusi János előbb említett adatára való tekintettel ebben egyet is érthetünk vele. Más kérdés a felirat 940. évre 5 0 szóló, második jóslatának a dátuma. A görög érának ez az éve az i. u. 629. esztendőnek felel meg, s NÖLDEKE 4 7 A trónátadás molívumáról vö. H AMPERS , i. m. 24, 144 1 45, a Pscudo-Metlıodios-féle jövendöléssel kapcsolat han. 4" Vö. HÜBSOHMANS, Indog. Forscli. XVI, 310. Yáqüt arab földrajzi lexikonában : ^j. A görög névalak '/AXvgiaog (vö. MARKWART, Südarmenien 58, 278). A Kallath név szír 'menyasszony' folyót párhuzamos névadás során l'arthenns-nuk és Xymphios-nak is nevezték. Az örmény né\aluk -flujqfipf} : Knlirt (MARKWART, i. in. 282). 4 9 Teljesen elhibázott léhát IIELLER BERNÁT (Koliut-Mcm. 354) magyarázata, aki a e-tWe -rr: pŞ;Ş kifejezést a II. Kir 17,0-al : -i:-:- rér: hozza kupcsoiut tai. 6 0 A jövendölés évszámai n későbbi, mohamedán és etióp változatokban romlott formákat mutatnak (vö. A NDERSON , i. m. 32, 1. jegyz.). PFISTER (i. m. 38) nem teljesen meggyőző kísérletet tesz arra, hogy ezeket a számokat a világév-spokulációkkul kösse össze (vö. még A NDERSON , i. m. 23, 2. jegyz., 41. 1. jegyz.) Ez az összekapcsolás esak a metrikus feldolgozás esetében indokolt, ahol szó van a hét évezredről. A prózai változat minderről nem tud. 349
