Czeglédy Károly: Magyar őstörténeti tanulmányok. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 3.)

Bahrâm Cobin-.Antik Tanulmányok IV (1957), 301-2

251 BAHRAM-COBÎN A szászánida történelem elveszett középperzsa forrása, a Xvatáynámak, illetőleg annak átdolgozott kiadásai, amint a ránkmaradt arab és perzsa változatokból látjuk, nagy terjedelemben foglalkoztak Bahrám Cöbin szereplésével, aki 588-ban mint Perzsia megmentője lépett fel, s rövid idő alatt legendás hőssé, sőt a szent könyvekben megígért messiássá nőtt kortársai szemében. Már Th. Nöldeke rámutatott arra, hogy a Bahrám alakja körül kialakult regényegyes motívumai a legendás vonásoktól egyébként sem mentes Xvatáynámak szövegébe is behatoltak. Ez a tétel ma is, többek hozzászólása után is, változatlanul érvényes

1. Ügy gondoljuk azonban, hogy Bahrám történetének hatása a perzsa irodalomban ezen tú.menőleg is kimutatható. X. A Bahrám koráról eddig alkotott történeti képünk Bahrám keleti harcainak kérdésében kiigazításra szorul. A Xvatáynámak szerint Bahrám fellépése idején Iránt egyszerre érték támadások Bizánc, az arabok és a törökök részéről. Bahrám — s ez még Marquart előtt sem volt teljesen világos — keleten mint Irán északkeleti tartományainak kormányzója a türkökkel harcolt. A Xvatáynámak tudósítása arról, hogy Bahrám ellenfele 588-ban a türk kagán volt, akit Bahrám a Vehröt (Oxus) folyón túl egy nyíllövéssel ölt meg, valamint a kínai források feljegyzése, amely szerint t's'u-lo-hou keleti türk kagán 588-ban távoli nyugati portyája során egy nyíllövés következtében halt meg. nyilvánvalóan teljes egyezést mutat. Az örmény Sebéos (cap. 2) idevonatkozó elbeszélése, amely szerint Bahrám először a balkhi heftalitákkal* harcolt s csak azután ütközött incg az Oxuson túli mazk'ut'okkal s ölte meg királyukat, további igen értékes kiegészítéseket tartalmaz. Az archaizáló mazk'ut' név, amely annyi hiábavaló fejtörést okozott Sebeos magyarázóinak, Ptolemaios örmény átdolgozásaiból (vö. Ps. Moses földrajzát, ed. Soukry. 43), közelebbről az Oxus vidéki messzageták régi leírásából származik. Utalnunk kell arra a másik eddig meg nem figyelt tényre is, hogy Sebéos egy helyen (cap. 3 eleje) — bár maga ezt nem mondja — a Xvatáynámak szövegéből itléz. Ö azonban örmény forrás nyomán azt is elmondja, hogy a későbbiek során Vstam, Khosrav lázadó nagybátyja is a heftalitákhoz menekül és sikerül Sauk, valamint Pariovk heftalita fejedelmeket uralma alá hajtania. Már Marquart rámutatott arra, hogy a Sauk név benyomult a Bahrámregénybe is, ahol a Vstam- és Bahrám-történet motívumai egyetlen egységbe olvadtak össze. Ennek a körülménynek, valamint a t'etal és mazk'ut' neveknek a tisztázása teljessé teszi az egyezést a Bahrám-történet középperzsa eredetű, örmény, szír és kínai forrásai között*. 2. Bahrámnak a türkök ellen vívott diadalmas csatája az Oxusnál játszódot le. tehát ott. ahol az Aveszta késői fejezetei, valamint a ..pehlevi Sáhnátna", a Yátkár-i Zarérán szerint Arjasp turáni chionitái vívták harcukat a vallás fejedelme. Vistásp 1 Vö. Nöldeke: Tabari 267 skk.; Marquart: VVZKM XII, 188-189; később Marquart, kétségtelenül E. Chavannes, egyébként, téves bírálatának (Documents 243, 3. jegyz.) a hatása alatt, egy teljesen elhibázott magyarázatot adott elö. * A szövegben : t'etal, amely Sebéosnál a nyugati tíirkök. valamint az. uralmuk alá tartozó kazárok és heftaliták neve. Marquart téves magyarázatai a t'etal-név helytelen felfogásán alapulnak. ' Ez nem volt még ismeretes Chavannes előtt. Annál nehezebben érhető Marquart megingása, aki a WZKM-ben adott korai magyarázatában már jó úton volt a helyes megoldás felé. 331