Czeglédy Károly: Magyar őstörténeti tanulmányok. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 3.)
A régi török törzsszövetségek numerikus felosztásának kérdéséhez: Magyar Nyelv LIX (1963), 456—61
456 A keleti türkök és az oguz-uygur törzsek numerikus viszonyai, valamint a régi török nyelvű népek egysége érdekesen tükröződik a keleti türkök igen régi leszármazási legendájában, amelyet két változatban is megőriztek a kínaiak (Lru MAU-TSAI i. m. 5—6, 40). A keleti türkök mindkét változat szerint totemősállatuktól, a farkasanyától származtak. A monda egyik változata szerint az őshorda vezére és testvérei összesen tizennyolcan voltak. A tizennyolc testvér egyikének leszármazottja volt a kirgizek ősapja, egy másiké pedig a keleti türköké. A keleti türkök ősapjának mindkét változat szerint tíz felesége, illetőleg fia volt, akiktől a tíz törzs neve származott. Nem kétes, hogy itt valójában a keleti türk, oguz-ujgur és kirgiz népek leszármazási mondájával állunk szemben (vö.: PELLIOT: T'oung Pao XXVI, 214 2. jegyz.; MARQUART, Komanen 714. jegvz.), ahol a tizennyolcas szám világosan az oguz-uygur törzsek számára utal. Meglepő azonban, hogy a monda szerint a keleti türköknek tíz, nem f>edig tizenkét törzsük volt. Ez is érthetővé válik azonban, ha meggondoljuk, hogy a keleti türk törzsek tibeti jegyzékében a 11. törzs a He-bdal (*Heftal) nevet viseli. A heftalitákról ugyanis tudjuk, hogy csak 557-ben, a türköktől elszenvedett vereségük után lettek a türkök alattvalóivá. Igen valószínű tehát, hogy a keleti türköknek 557 előtt még csak tíz törzsük volt, s hogy a tizenegyedik törzs, a Heftal, valamint a tizenkettedik törzs, a Gar-rga-pur csak 557 után csatlakozott a keleti türkökhöz. Az eredeti türk törzsszövetség ezek szerint két szimmetrikusan felosztott tíz-tíz törzsből álló csoportra oszlott. Míg azonban a keleti türk törzsek eredeti törzsszáma már a türk történelem elején megváltozott , a nyugati türköké a későbbiekben is változatlan maradt. Ezért szerepelnek a nyugati türkök az On-oq: Tíz nyíl (törzs) néven a türk feliratokban. Az a felismerés, hogy Bâg-cor-Qapgan kagán türk és oguz törzsszövetsége tizenkét türk és tizennyolc oguz-ujgur törzsből, tehát összesen harminc törzsből áll, valamint az On-uyyur—Toquz-oyuz kettős név értelmének meghatározása lehetővé teszi a türk feliratok egy töredékes helyének pontosabb értelmezését. Kül tegin feliratának első sorában ugyanis, a Bilgá kagán szájába adott ,,trónbeszéd"-ben, a kagán egész népéhez fordul, és megszólítja a legfőbb méltóságviselőket is. Egész népét, a sine-uszui ujgur kagán On uyyur-Toquz-oyuz-khoz hasonló kettős névvel jelöli, amelyből azonban néliánv betű letöredezett: Otuz... Toquz-oyuz ('Harminc... Kilcnc-oguz'). Tekintettel arra, hogy itt Qapgan egész népéről, tehát a tizenkét türk és tizennyolc oguz-ujgur törzsről van szó, az otuz utáni néhány betűs lacunát nem nehéz kiegészíteni. A szükségszerű kiegészítés: *Otuz-türk—Toquz-oyuz. THOMSEN annak idején — kérdőjellel — az Otuz-tatar kiegészítést javasolta, tekintettel arra, hogy a feliratokban az Otuz-tatar törzsszövetség is szerepel (a Toquztatar mellett, ugyanúgy, mint a türk és az oguz törzsek harminc, illetőleg kilenc törzse). Az Otuz-tatar-nak azonban csak a meghódított népek felsorolásában volna helye, nem pedig itt, ahol a kagán saját törzsszövetségéhez szól. Ezenkívül — amint láttuk — Qapgan kagán, ,,a harminc törzs ura", lányának felirata szerint is a tizenkét türk és tizennyolc oguz-ujgur törzs vezére volt. Az *Otuz-türk—Toquz-oyuz névben egyébként a Toquz-oyuz ugyanúgy ismétlés, mint a sine-uszui On-uyyur—Toquz-oyuzban, hiszen a türkök törzseinek száma a toquz-oguzokéval együtt volt összesen harminc, az ujguroké pedig szintén a toquz-oguzokéval együtt volt tíz. A Toquz-oyuz név megismétlése mindkét esetben arra a fontos szerepre utal. a me Ivet a toquz-oguzok játszottak ezekben a törzsszövetségekben. 325
