Czeglédy Károly: Magyar őstörténeti tanulmányok. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 3.)
A kangarok (besenyők) A VI. századi szír forrásokban: IV—IX. századi népmozgalmak a steppén (Nyelvtud. Társ. Kiadv., 84.sz.), 12-45
10 a halála körüli csodás események — a hagiográfiai irodalom tipikus csodatörténetei) sem kortárs tollára vallanak. — A Farvardigán-ünnep pontos leírása és a zoroasztriánus klérus államjogi helyzetének alapos ismerete arról tanúskodik, hogy a szerző Perzsiában élt. Erre mutat a szír szövegben előforduló számos perzsa szó és az is, hogy a szerző az egyes események dátumait a perzsa hivatalos kronológiának megfelelő módon közli (vö. fent 42. jegyz.). A Martirológium eredeti nyelve a középperzsa volt. Ennek két fontos bizonyítéka is van: az egyik az a középperzsából fordított mondat, amelyet fentebb (20) tárgyaltunk, a másik maga a hangár név, amellyel alább (33-4) foglalkozunk részletesen. H OFFMANN a Martirológium szövegének a Brit. Mus. Rich. 7200. számú gyűjtelékes kéziratban megőrzött szövegét használta. Ez a kézirat a XIII. századból származik (vö. BAUMSTAHK i. m. 55 5. jegyz.). BEDJANnak már a diyarbekiri 96. számú gyűjtelékes kézirat, illetőleg annak több másolata is rendelkezésére állott. A diyarbekiri kézirat BEDJAN (i.kiad XV) becslése szerint a VII—VIII. századból való. BAUMSTARK (i. h.) sokkal későbbi időre, a XI—XII. századra gondol. 4. Mar. Aba a nesztorianizmus történetének egyik kimagasló alakja, akinek életéről és munkásságáról nagyszámú szír és arab nyelvű forrás tudósit. Ezek a források három csoportra oszlanak: 1. Mar Aba katholikoszi tevékenységére vonatkozó feljegyzések és zsinati iratok; 2. irodalmi munkásságának jegyzékei; 3. életrajzi feljegyzések. A második csoporthoz tartozó források közül a legfontosabb 'Abdíüó' bar B erîkâ szír nyelvű verses író-jegyzéke, amely a két szír maronitától, A. EcHELLENSistől (Róma, 1658.) és J. S. AssEMANitól (Róma, 1725.) származó kiadások révén már több, mint két évszázada ismeretes. Mar Aha életrajzi adatait ós zsinati iratait csak a századforduló táján tették közzé. Az új források sorában az egyik legfontosabb Mar Aba szír nyelvű Vitája volt. Mar Aba Vitája műfaját tekintve, jelenlegi formájában homilia. Ha azonban az építő jellegű keretet (a Vita elején és végén: ed. BEDJAN 206 — 2 1 0 4 ós 27 3,—274 5) figyelmen kívül hagyjuk, egyszerű „vita" áll előttünk. A nesztoriánusok, akik „vértelen martir"-nak tekintik „Nagy" Mar Abát, ezt az életrajzot a martirológiumok közé sorolják (vö. ASSEMANI, Bibliotheca Orientális III/1. Roma, 1726. 75 1. jegyz.). A Vitának egy rövid arab nyelvű kivonata is fennmaradt Mari ibn Sulaiman tollából, 4 3 aki a XII. század közepén arabul írta meg a nesztorianizmus tanairól és történetéről szóló nevezetes munkáját, a „Kitáb al-mijdal"-t. Ehhez még hozzáfűzhetjük, hogy Mirî művét a XIV. században 'Amr ibn 4 3 H. GISMONDI, Maris, Amri et Slibae de patriarchis nestorianorum commentaria Pare prior. Roma, 1899. 49-53. 257