Czeglédy Károly: Magyar őstörténeti tanulmányok. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 3.)

A kangarok (besenyők) A VI. századi szír forrásokban: IV—IX. századi népmozgalmak a steppén (Nyelvtud. Társ. Kiadv., 84.sz.), 12-45

10 gyűjteményében.* A kangarok neve itt M a r G r i g o r

1

0 Martirojógiumában (81 — 3) fordul elő, mégpedig hangür formában. H

OFFMANN

* azonban csak a szövegkritikai jegyzetekben (81 737. jegyz., 32 742. jegyz., 83 754. jegyz.) közölte a kéziratnak megfelelő hangár névalakot, szerinte ugyanis a helyes olvasat h. y. gár.

n Ennek az önkényes szövegváltoztatásnak bizonyára döntő szerepe volt abban, hogy a Mar Grigor Martirológiuma fontos kanyar adatáról mindjárt első közzététele után elterelődött a figyelem. Mar Grigor Martirológiumának.teljes szir szövegét, más nesztoriánus martirológiumokkal és vitákkal együtt, kevéssel utóbb (1888.) P. BEDJAN adta ki.

12 aki pontosan közölte a kézirati hangür névalakot (367

1

4). Ugyanebben a kötetben (206 — 87) tette közzé BEDJAN Mar Aba

1

3 addig ismeretlen Vitáját is. A kangarok a Vita szövegében is szerepelnek, itt (227

1

5) azonban, amint már említettük, a kangür névalakot találjuk. A két szír adat BEDJAN kiadványának megjelenése után sem került bele a steppe történetével foglalkozó művekbe, igy MARQUART „Eránáahr"-jába (Berlin, 1901.)

1

4 sem. Ennek, úgy látszik, legalábbis részben az volt az oka, hogy BEDJAN nem csatolt fordítást szöveggyűjteményéhez. Egy évtizeddel később tette közzé O. BRAUN a nesztoriánus zsinatokról szóló, sokat olvasott és idézet t munkáját.

1

5 BRAUN mindkét iratot felhasználta ugyan és felismerte a két iratban említett események közötti történeti kapcsolatot is, de szintén nem tudott mit kezdeni a kéziratok hangür, illetőleg kangür névalakjaival, melyeket végül is minden közelebbi indokolás nélkül az általánosabban i.;mert chazar névvel helyettesített. BRAUN szövegjavítása még annyira -era bizonyult meggyőzőnek, mint HoFFMANNé, amely legalább paleográfiai szempont ból kifogástalan. így J. LABOURT a szír hagigográfiai irodalom felliaszriátaxával készített történeti feldolgozásában

1

4 már csak általánosságban beszél a lazikéi • Auszüge aus syrischen Aktén persischer Martyrer: Abhandlungen für die Kundé des Morgenlandes VII/3. Leipzig, 1880.; Mar Grigor Martirológiuma: 78 — 86. 1

0 A szír írott alak: Már Örigór, egykorú szír kiejtése: Mar (iriyor. — A szír szavak átírásában az á, í, ú „plena scriptio"-val, az á, I, ü magánhangzójellel feltüntetett hosszúságot ad vissza. — A szír mór 'dominus' szó a nesztoriániztnussal együtt egészen a belsőázsiai országokig és Kínáig mindenhova eljutott (vö. H. H. SCHAEDER, Iraniea. Berlin, 1934. 71 3. jegyz.). 1

1 A h.y .gar1 HOEÍMANS hégar-n ak olvassu ée Eger-re\, Kolchis grúz és örmény nevével azonosítja. Az Eger névnek azonban ilyen vagy ehhez hasonló változata egyetlen más forrásból sem ismeretes. " Histoire de Mar-.Tabalaha, de trois autres patriarches, d'un prétre et de deux laiques, nestoriens. Paris, 1896.; Mar Grigor Msrtirológiuma: 347 — 97. Ez a kiadvány a korai és a mongol kori nesztoriánizmus több igen fontos forrását tartalmazza. 1

4 Szír írással: Már Ahá (o: Már Afia). 1

4 BEDJAN kiadványát MARQUART a „Streifzüge"-ben (1903.), „Wehrot"-ban (1907.) ós a „Komanen"-ben (1914.) sem idézte; 1915-ben hivatkozott először Mar Aba Vitájának egyik helyére (Festschrift Eduárd Rachau gewidmet. Berlin, 1915. 257 2. jegyz.). A kangar vonatkozású adatokkal MARQUART később sem foglalkozott. 1

4 Das Buch der Synhados. Stuttgart—Wien, 1900. 94; vö. még Uö.. Ausgewáhlte Aktén persischer Martyrer: Bibliothek der Kirchenvater. München, 1915. 197. 1

4 Le christianisme dans l'empire perse sous la dynastie sassanide. Paris. 1904. 177-8. 249