Czeglédy Károly: Magyar őstörténeti tanulmányok. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 3.)

A kunok eredetéről: Magyar Nyelv XLV (1949), 43-50

43 űzik nyugatra, BARTHOLIJ szerint önként adódik a qipcaqok és a '6árgák' azonossága (i. h. 33—4). BARTHOLD ötleteit az idő részben igazolta. A sörí névre vonat­kozó magyarázata valóban meggyőző. A perzsa szöveg qün olvasa­tát azonban az 1942-ben kiadott arab eredeti is perdöntő módon megerősítette. Ami pedig a q'ipéaqok és sárgák azonosítását illeti, az látszólag egészen meggyőző, lényegében azonban hibás. MARQUART hatalmas, de rendezetlen anyagát PELLIOT sem kísérelte meg egy határozott gondolatmenet szerint áttekinthető földrajzi és történeti képbe tömöríteni a könyvről írt bírálatában (Journal Asiatique 1920.). Nem sikerülhetett az a másodkézből dolgozó RASOvsKunak (Seminarium Kondakovianum. 1935— 1939.) és MiNORSKYnak sem (Hudud al-'Alam. 1937. 284—5, 315—7), minthogy mindkettőjüket BARTHOLDnak a perzsa szöveg qün olvasatával szemben mutatott bizalmatlansága befolyásolta. Igen kevés volt tehát az új anyag, amelyet a kutatók 1914 ós 1940 között MARQUART adataihoz csatolni tudtak, s MAR­QUART problémáinak megoldása is alig jutott valamivel előbbre. Annál fonto6abb volt NÉMETH GYULA hozzászólása, aki meg­győzően bizonyította, hogy a qipéaqoknak nyugaton használt egyik neve, a qoman is '6árgá'-t jelent a törökben (Századok 1942: 168—71). Magyarázata a qoman nevet illetőleg (qu 'sárgás' -\-man képző) kifogástalan. Kérdés azonban, hogy jogosultak vagyunk-e a qün nevet is a qü- gyökből magyarázni. Marwazí ugyanis a qonokat megkülönbözteti a 'sárgák'-tól (erre a nehéz­ségre egyébként NÉMETH maga is rámutat). Helyesebb tehát, ha a qün szó etimológiáját egyelőre a kérdésből kirekesztjük. Alapvető fontosságú megállapítása NÉMETHnek az is, hogy a qoman és a többi 'sárgás' jelentésű név a kunok külsejére, bőrük vagy hajuk színére vonatkozik. 1942-ben tette közzé MINORSKY Marwazí nemrég megtalált arab eredeti szövegét kommentárral (James G. Forlong Fond. Vol. XXII). MINORSKY most már (i. m. 95—104) elismeri a qün olvasat helyességét. A qipcaqoknak a sárgákkal való azono­sítása mellett azonban továbbra is kitart. • Ilyen előzmények után az 1946. és 1947. év folyamán a Körösi Csoma-Társaságban, 1948. január 15-én pedig a Magyar Történelmi Társulat ülésén három alkalommal foglalkoztam a kunok eredetének kérdésével. Ezeknek az értekezéseknek anyagát itt kivonatosan 6em ismertethetem. A közlési nehézségekre való tekintettel azonban úgy gondolom, hogy nem lesz fele6İege6, ha értekezéseim lényegéről addig is röviden számot adok, amíg teljes közlésükre sor kerülhet. Első előadásomban az a felismerés vezetett, hogy a qan vonulás m górtésének nélkülözhetetlen előfeltétele az eurázsiai 219

Next

/
Oldalképek
Tartalom