Czeglédy Károly: Magyar őstörténeti tanulmányok. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 3.)

Magna Hungaria: Századok LXXVII (1943), 277-306

277 a quo venerunt Balchi in terra Assani inter < onstant mopolim, et Bulgáriám et Hungáriám minorem." 1 Ahhoz, hogy Bacon Blachia Maiorja mögött valamilyen őshaza-elmélet rejlik, nem fér kétség, hiszen az oláhok nem voltak soha Baskiria vidékén. Bár elképzelhető az is, hogy a nyugati krónikásoka Nagy (Régi)-Magyarország kifejezést is maguk kovácsolták, helyesebb feltenni, hogy valamilyen magyar forrásból merítettek. 2 Magyar forrásaik azonban a puszta névnél és valamilyen őshazaelméletnél aligha tartal­maztak többet, hiszen a magyar dominikánusok sem találtak semmiféle konkrét adatot a keleti magyarokra vonatkozólag. Pedig Julianus és társai bizonyára a dominikánusokat jel­lemző tudományos elmélyedéssel igyekeztek megtalálni a krónikákban a keleten maradt magyarok emlékét, annál is inkább, mert nem akartak elindulni vaktában missziós terü­letükre. Érdekes a jelentés elején közölt középkori őshaza­elmélet, amslv az őshaza túlnépesedését tekinti a kivándorlás okának. Hogy mit tudtak meg a dominikánusok az őshazáról, láthatjuk Richardus jelentésének bevezető soraiból és a magyar krónikák Scvthiáról szóló közhelyeiből. Világosan lát­ható ez a jelentés következő mondataiból is, melyekben arról van szó, hogy még Julianus előtt, 1230 táján, négy domini­kánus barát indult el, hogy felkeresse a keleten maradt, pogány magyarokat. Ezek a barátok ..seiebant [» T scripta antiquorum. quod ad orient ein essent; ubi essent. peyi.ituh igyiorabant". A négy barát közül azonban egy­nek, Ottónak, sikerült hírt hoznia a keleti magyarokról: ,,in quodam regno puganorum quosdam de lingua illa invenit, per quos certus offieiebatur, ad quas partes manerent; set itlorum provinciám non intravit; ymmo in Ungariam est reversus pro fratribus plurihus assumendis, qui cum ipso redeuntes fidem illis catholieam predicarent. Sed multis fraetus laboribus post octa­vum reditus sui diem cum omnetn ri.am illón querendi exposuisset migravit ad Christum '. ' Nagy-Bolgárország nevével már Theophanesnél és Xikepho­rosnál is találkozunk: ^ irodaid BouXYapla gtTÓXt). mégpedig itt is egy öshazahagyománnval kapcsolatban. Mint ahogyan a retus a magna mellett, úgy áll itt is a iraXatd a pexáXn mellett. Valószínűleg bizánci forrásból származik az arab bulgár al- a'ram (= Nagy-Bulgária) kifejezés is, amely a dunai vagy a volgai bolgár birodalomra vonat­kozik (v. ö. utoljára: Minorsky: Gibb Memorial New Series, XI, 1937, 439, il. 2). Moravcsik Gyula szerint talán a bolgároktól ered ez a kife­jezés (v. ö. Moravcsik: Az onogurok történetéhez, A Magy. Nyelvt. Társ. Kiadványai. 27. sz., 1930. 19 k.; ugvanö Bvzantinoturcica, II, 23). * V. o. Hóman. A Szent László-kori Gesta Ungarorum, 1925. 33 kk. 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom