Czeglédy Károly: Magyar őstörténeti tanulmányok. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 3.)
A korai kazár történelem forrásainak kritikájához: MTA I. Oszt.Közi. XV (1959), 107-28
116 /) Igen érdekes Sebéos utolsó tudósítása a t'ctalokról. Müve végén Sebéos az arab birodalomban kitört polgárháborúról számol be, amely 656-ban 'LJtmán kalifa meggyilkolásához, 'Alî rövid uralmához, a khárijita mozgalom létrejöttéhez, a szíriai és egyiptomi szakadár mozgalmakhoz, végül pedig Mu'áwíya és az 'Umaiya család uralmához vezetett. Sebéos művének utolsó mondatában Mu'áwíya trónrajutásáról számol be. A t'etalokat Sebéos (ed. MALKHASYANC', 155 M—156J) a polgárháború pártjainak felsorolásában einlíti: „ff wu\ ,rf, uijL y np jlglfwg t/nq.r.u; bu ıftuul a/fi utjís np nlífii gf^unp hu inujií L glfngJ\ijLu Qiuufiunj: hu •huub ıffı wjli np jhg.jiufulnu' L fi tfnqJluíu phmuijutgung; hu iftuuh ıffı fi l{"1' Ululu §us£ljuig L jljulfuıpuıuL Ifnyhghm^ uibyun^: az egyik az a rész, amely az indiai vidékeken volt; a másik rész, amely Szíriát és Észak országait foglalta el; a (harmadik) rész, amely Egyiptomban és a t'etalok vidékén volt, a (negyedik) rész pedig az arabok vidékein és egy Askarön nevű helyen." Ebben a világos fogalmazású, tárgyilag azonban annál nehezebb szövegrészletben a t'etal név földrajzi okokból nem vonatkoztatható az Irán keleti szomszédságában élő nyugati türkökre. Sebéos keleti t'etaljai ugyanis, amint az előbbiekben láttuk, az Oxuson túli vidékek lakói, az Oxuson túli nyugati türk területek pedig ekkor még nem kerültek arab fennhatóság alá. Ebben az esetben is tehát csak Kazáriára, közelebbről a Kazárián uralkodó nyugati türkökre vonatkoztatható a t'etal név. Ez a következtetés teljes össz hangban van Sebéosnak az arab polgárháborúval kapcsolatban tett többi megjegyzéseivel is. Sebéos szerint ugyanis a t'etalok földjén levő arabok és az egyiptomiak ugyanahhoz a párthoz tartoztak. Ilyen helyzet pedig valóban létrejött, mégpedig éppen a 656. évet megelőzőleg. A polgárháborúnak ezekben az éveiben ugyanis a forradalmi párt egyik gócpontja Egj'iptom volt. 'Amr ibn al-Ásnak Egyiptom mellőzött meghódítójának az 'Utmán ellen folytatott mesterkedései, majd később a Mu'áwíya uralom raj utt at ásában játszott szerepe a polgárháború legjobban ismert fejezetei közé tartoznak. Ugyanakkor azonban a forradalmi párt másik központja Irakban, a kufai és basrai garnizonokban volt, tehát éppen ott, ahonnan az arab csapatok nagy része északra indult Derbend és Kazária meghódítására. Bár Saif erős torzításokkal adja elő a derbendi csapatok körében mutatkozó forradalmi jelenségeket, annyi még az ő előadásából is világos, hogy a kazáriai garnizon csapatainak legnagyobb része szintén a forradalmi mozgalmak hatása alá került. Valóban nem indokolatlan tehát, hogy Sebéos a t'etal földön állomásozó iraki származású csapatokat ugyanahhoz a forradalmi párthoz sorolja, mint az egyiptomiakat , 8 7 r 6 7 Dunlop (i. m. 54—55), tiki nem ismeri Sebéos adatát . az arab poluárháliorúuak u kazáriai harcokra gyakorolt hatásáról szólva ismét elmulasztja a Saif-féle hudiuık liamis pragmatizmusára való utalást : hogv Saif itt is a kalifa iránt i loval is érzések tolmácsolója, nem pedig megbízható történész, hogv n bajok gyökerét it! is sematikusan a kalifa iránti engedetlenségben látja, s hogy elfoeult az iraki mnni/.onok javára. 207
