Czeglédy Károly: Magyar őstörténeti tanulmányok. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 3.)
A korai kazár történelem forrásainak kritikájához: MTA I. Oszt.Közi. XV (1959), 107-28
116 Sebéos viszont nem említi, hogy R l:un terület elhagyása után az arabok a kazár földre érkeztek, amely Tarkutól ('szakra kezdődött, s bogy a türk ellentámadás itt kazár területen, a Sulak folyó vidékén, Balangar kazár város ostroma közben érte őket. Az arai) források számos más részletet is közölnek a balangari eseményekről. Ibn al-Atír szerint 4 9 a türk csapatok szabadították lel az ostromlott Balangart és egyesültek utána a város kazár védőivel. Ez az adat azért rendkívül fontos, mert különösen világosan juttatja kifejezésre, hogy a kazárok és a türkök nem azonosak. Ugyanilyen fontos a Derbend-ııâme-nak az az adata is, 5 0 amely szerint a segítségül érkező tiirk csapatok vezére a „Kínai Kagán" volt. Nem kétes ugyanis, hogy a Sebéosnál szereplő t'etalok és a „Kínai Kagán" türkjei ugyanazt a szerepet játsszák a balangari események során. Ebből szintén szükségszerűen adódik, hogy a t'etal név itt is, mint az előbb tárgyalt szövegrészekben, a nyugati türkök megjelölése. Felmerül azonban természetesen az a kérdés is, hogy az itt szereplő türkök, illetőleg t'etalok honnan érkeztek a balangari kazárok segítségére. Ebből a szempontból a legfontosabb az idevonatkozó arab forrásoknak a közlése, amely szerint a felszabadító csapatokat maga a kagán vezette. Az arabok és a kazárok harcairól szóló arab tudósításokból ugyanis kitűnik, hogy a kazárokon uralkodó nyugati tiirk kagán rezidenciája az Atil (Volga) folyónál volt, 51 abban a városban, amelyet az arab források egy része később a 'fehér' jelentésű arab al-Baida, Jaiháni pedig a török SáriqSin ('sárgás') névvel illet , 5 2 A nyugati türkök kazárjai fővárosa feltehetőleg már 652/3-ban, sőt 627-ben is itt volt. Azt ugyanis, hogy a Herakleiost 627-ben megsegítő kazáriai nyugati türk uralkodó, jebgu kagán a későbbi, nyugati türköktől független Kazária területén, tehát a Volgától nyugatra székelt, az önálló Kazária fénykorában író Theoplianes és más források úgy juttatják világosan kifejezésre, hogy a türk jebgu kagánt egyszerűen a kazárok kagánjának nevezik. A Volga torkolatánál levő kazáriai türk főváros, al-Baidá' első névszerinti említésével a Marwán ibn Muhammad 737/8. évi nagy kazáriai betörésének történetéhen találkozunk, ahol arról van szó, hogy Marwán nemcsak Baiangarig jutott el hadjárata során, mint elődei, hanem Balangar elfoglalása után északra vonult, egészen al-Baidá'-ig, úgyhogy a kagánnak északra kellett menekülnie fővárosából. 5 3 A nyugati türkök birodalmának 766 táján bekövetkezett felbomlása után a türkök Kazária felett gyakorolt fennhatósága is megszűnt. Ekkor történhetett meg a régi, tulajdonképpeni kazár rezidencia «A II. 32. eve alatt. 6 0 Ed. KA/.E.M BKO, 3!) 40 ; a dátum in II. 41 a II. 32 helyeit. A ..Kínai Katáin L ia" szerejiel a 722 — 723. ovi csoménvek során (a osaltatáj Dcrliciid-nánicbaii, ed. K V/.KM BEU 03). 6 1 Ezt Mal amı (od. DOKN Ö3I) mondja ki a lom iláttosahhan. 3 2 NÉMETH GYULA. A honíoi-daló inuiryarsái; kialakulása. 208. 5 3 Ibn nl-At_ır a II. 1 I!). óve alat t : vo. I hn A'tam al-Kûi'i tudósitásái (ZKKI YAI.IUI TOUAN, Ibn Fadtans ltoisohcrieht, 200). 204
