Czeglédy Károly: Magyar őstörténeti tanulmányok. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 3.)
Herakleios török szövetségesei: Magyar Nyelv XLIX (1953) 319-23.
3?! türk kagánnal azonosította. E. OHAVANNES (Documents 255) a nyugati türkök történetéről szóló fejtegetéseiben helyteleníti MAKQI ART magyarázatát. Szerinte az Észak Királya név Mosesnél a kazár kagánt, a jebu yak'an pedig a rangban második kazár fejedelmet jelöli. J. KULAKOVSZKIJ (HcropoH Bit naHTHH III. Kiev, 1915. 57 — 91) részben a MARQUARTéval egyező nézeten van: Jebgu kagán szerinte is Ton jebgu kagánnal azonos. <5 azonban MARQi'ARTtal szemben Észak Királyá-nak személyevei is foglalkozik, aki szerinte a nyugati türkökön is uralkodó keleti türk kagán volna. E magyarázat szembetűnő gyengéje az, hogy Ton jebgtı kagán nern volt Hie-li keleti türk kagán alattvalója, sőt uralmának nagy része Hie-li kagánnal való harcokban telt el (vö. CHAVANNES i. m. 24 — 5, 52 — 3). — Élete vége felé M ARQI ART (UJb. IX [1929.], 100 — 1) is foglalkozott az örmény Észak Királya és Észak Kutsai-ja nevekhez fűződő kérdésekkel. Minthogy Ton jebgu kagán, vagyis szerinte Jebgu kagán a kínai császár névleges alattvalója volt, annak a nézetének ad kifejezést, hogy az Észak Királya és az Észak Katsai-ja neveket a kínai császárra kell vonatkoztatnunk. M ARQUAKT még egy bonyolult kettős emendációval is megtoldja magyarázatát: mivel Theophylaktos Simokattes szerint a kínai császár címe Taiaáv: 'vioç Oeov', az utóbbinak és az örmény Katsainak a kontaminációjából a *Tansai eredeti alakot következteti ki. 1 Ez szerinte a kínai t'ien-ci 'Ég Fia' (a kinai császárok szokásos címe) szavak átírása volna. Amint majd alább látni fogjuk, ennek a magyarázatnak minden részlete elhibázott. Az örmény és kinai adatok sok fontos új megfigyelést is tartalmazó egybevetését M. I. ARTAMONOV szovjet kutató adta elő a kazárok legrégibb történetéről szóló munkájában (OqepKH .ipeuneHUieií nCTopnn xaoap. Leningrad, 1936. 69 — 78). ARTAMONOV szerint Jebgu kagán a kazárok uralkodója volt, Észak Királya pedig Ton jebgu kagánnal azonos. 2. Nézetem szerint e bonyolult kérdések megoldásához a legjobb kiinduló pontot a Katsai „név" magyarázata szolgállatja. Sémi filológiai szempontból Moses Kalankatvac'i munkájának egyik érdekessége az, hogy a szerző léptennvomon hi\ atkozás nélküli ószövetségi idézeteket basznál. így korának birodalmait Dániel (11. fej.) apokalipszisét utánozva az Észak (törökök), Dél (a kalifátus), Kelet (Perzsia) és Nyugat (Bizánc) néven emlegeti (II, 27). Idézi (un.) Dániel (8 5) szavait „Nyugat Kecskebakjá"-ról is (héber szöveg sefir ha-'izzim; LXX: Tgáyo;, magyar fordítás kecskebak: örmény k'ttS [< török qoc > magyar kos}), amely Dánielnél Nagy Sándorra, nála pedig Bizáncra vonatkozik. Az északi nomádok örményországi betöréseinek leírásában (II, 36) Ezechielnek (38 — 9. fej.) Gőg és Mágóg népéről szóló próféciájából vesz képeket. így jár el a katsai esetében is. A katsai (< szír kads(tx) < görög xáóo; —- óhéber kad magyar kád/, vö. HÜBSCHMANN, AGr. 306) jelentése ugyanis az örményben 'katlan', s Jeremiásnak (1 | 3) az északi népekre vonatkozó próféciájából származik (héber sír nüfüah mip/fne şâ/öııâ; LXX: AéjirjTU vnoxeuófievov, xai tó ngóaioncrv avzov ájiö xgóaoxrov ftoooâ; magyar fordítás: „forró fazék, amelynek szája észak felől van"; az örmény fordításban kutsai yer andan). Jeremiásnál ez a látomás az északi népek küszöbön álló támadására vonatkozik. Moses Észak Királyára viszi át a képet („Észak 1 Ugyanezt a magyarázatot MAHQI AHT az A. IÍAI KK-féle Hippolytos-kiiuMshoz (Leipzig, 1929. 468) írt jegyzeteiben is közli. A kutsai szóban SAHXAZAREAN (i. ni. 9-t. 146. jegyz.) is tulajdonnevet keresett. I'ATKANKAX (i. m. 338) szerint a katsai-nak valamilyen barbár nyelven király' lehetett a jelentése. 185
