Czeglédy Károly: Magyar őstörténeti tanulmányok. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 3.)

Herakleios török szövetségesei: Magyar Nyelv XLIX (1953) 319-23.

:tıii Herakleios török szövetségesei 1. Herakleios császár harmadik perzsa hadjárata (626 — 628.) idején a kazárokkal is szövetséget kötött. A császár a perzsa fennhatóság alatt álló örmény területen, valamint Grúzián és Azerbeidzsánon keresztül igyekezett behatolni Perzsiába. Közben Tiflisz falai alatt

1 személyesen is találkozott a szövetséges török vezérrel, akinek a segítség fejében leánya, Eudokia kezét ígérte oda (Nikephoros, ed. DK B

OOR 16

13 5). A találkozóról igen nagy számú bizánci, sémi (szír és arab), örmény és grúz forrás emlékezik meg. Ezeknek a forrásoknak összegyűjtése és egybevetése részben megtörtént. ugyan,

2 néhány hozzájuk fűződő alapvető kérdés azonban még mindig tisztázatlan. így mindezideig megmagyarázatlan a forrásokban említett török kagán neve, és azt sem tudjuk, hogy melyik török nép birodalmához tartoztak Herakleios török szövetségesei. Ennek a két kérdésnek a tisztázása nemcsak a nyugati törökség korai_ történelmének szempontjából rendkívül fontos, de tanulságokkal szolgál a magyar őstörténet számára is. A tifliszi találkozón résztvevő török uralkodó a legjobban értesült forrás, Moses Katankatvac'i X. századi örmény író tudósítása (ed. S A HN A ZAR KAN I, 239. > Kirakós, ed. Velence, 1865. 98ı>« miit.) szerint Jebu ynk'an kazár kagán volt, Észak Királyának helyettese (i. kiad. I, 24s._,

0), aki az Északi Birodalomban a második legmagasabb rangot viselte. Majdnem pontosan ugyanezt olvassuk Theophanesnél (ed. DE B

OOR 3I6

2) is: ovv rt~> éuvrwr argarriyijj ZtéfirjÁ, devrégg) îivrı rov Xayávov rij áííq, itt azonban Ziebel ( = örmény Jebu) a „kazárnak nevezett keleti türkök" (i. kiad. 315,- b: tovz Tovqxoví éx r

rjç é(úa£, ov; XáCaget; ovoyd'twaiv ) hadvezére. Nikephoros (i. kiad. 15

2

1), aki ebben az esetben — úgy látszik — nem Theophanes forrását használja, a kagán nevét nem említi. Nála Herakleios szövetségese a „türkök ura": ngóg rov Tovgxwv xvqiov. Nikephorosnak a Herakleios dinasztikus házassági ajánlatáról szóló tudósítását Michael Syrus (ed. ('HABOT I\\ 40<)) is megerősíti. Michael azt mondja, hogy Herakleios a kazárok kagánjának tette ezt. az ajánlatot. Herakleios török inegsegítői Eutychius arab krónikájában (ed. CHEIKHO, pars posterior 2

1

3: yaza ran: perzsa forrásra mutató perzsa többes) is a kazárok. A Grúz Krónika

3 viszont Herakleios szövetségeseit Jibyo „nyugati türk"-jeiben jelöli meg. Jebu yak'an nevének eredeti hangalakja az örmény, grúz és bizánci változatokból ítélve J/dz/ebyu qayan lehetett. A bizánci változatban tehát aZ kazár jí-nek felel meg. A -(byjn végződés a görögben szokatlan, Theophanes ezért a bibliai eredetű -(ftji/k-t használja helyette (vö. még MORAVCSIK GYI LA, A magyar szentkorona görög feliratai: AkNyelvÉrt. XXV/5, 30). Ugyanezt a méltóságnevet több forrás a nyugati 1 Herakleios harmadik perzsa hadjáratát földrajzi szempont İvil A. MAXANDJAN (BH3aHTHÍtCKHfl BpeMeHHHK XXY1II [1950.J, 146— 53) tárgyalja. Vö. még 4'. MINORSKY ..Tiflis" című cikkét az Enzlsl.-ban (IV, 815). 2 Ez elsősorban E. GERLAND (Byzantinisehe Zeitschr. III [1894.]. 330—73) érdeme. GERLAND kronológiai hibáit N. H. B

AYNES (ByzZschr. XXI [1912.], 110—28) javította ki. BAYNES kronológiáját fogadja el G. OSTROOORSKY, Gesch. des byzantinischen Reiches. München, 1940. 52—63; R. GROL^SSET, Histoire de l'Arinénie. Paris, 1947. 273- 6; C. W. PREVITÉ-ORTOX, The Shorter Cambridge Mediaeval History I. Cambridge. 1952. 206—8. Vö. még CH. DIEHL—G. M

ARÇAIS

, Le monde oriental de 395 a 1081 (Histoire générale. G. GLOTZ, Histoire du inoyen age III). Paris. 1936. 145—51 (DIEHL). 3 A Grúz Krónika egyes szövegváltozataiban található névalakokat illetőleg vö. C. TOVMANOFF: Le Mnséon LXV 3—4 (1952.), 200. 7. jegyz. 183