Czeglédy Károly: Magyar őstörténeti tanulmányok. Szerk. Schütz Ödön. (Budapest Oriental Reprints, Ser. A 3.)

A kazár kil ~ kel eredete: Magyar Nyelv XLIX (1953), 174-8

:tıii TypeuKo-pyccKHB CJloBapb. Moszkva, 1945.) | „Çizim/ân gillar: die Anhaitgcr des Qázim Chin" (ainallu adat: KOWALHKI i. m. 23^). Az azerbeidzsániban a gil a család­és személyneveken, valamint a rokoni viszonyt jelző szavakon kívül a helyettük alló foglalkozábnevek (a tanító, mulla, nöker) után is használatos (SZAMO-ILMVICS : i. H.). Mint oszmánli nyelvújítási szó a gil az evgil 'háznép' összetételben a perzsa-arab hane halkı 'háznép' halk ját (< arab /aIq 'nép') pótolja (L. BONKLI.I, LcssTiireltal. »5; MAOAZANIIK 181). A gil jelentése a közölt adatokból és példákból ítélve (vö. különösen a dujiniz evin gili kifejezést és az evgil 'háznép' összetételt) nem pontosan ház (épület)' vagy 'esalád (vérszerinti rokonok közössége)', hanem sokkal inkább "lakóhely, otthon : aki vagy ami a házban van : család (lokális színezetű jelentés), háztartás'. Hastın ló jelentés­körű szavak más nyelvekben is közönségesek. Az arab aki főnév és a vele összetartozó ahala ige régi és újabb jelentései között |)cldátil a következőket találjuk : sátor (vö. óhóber ohel 'ua.'), ház, háznép, esalád. családapa, családanya, emberek, lakó, tulajdonos: megszokni valahol, nősülni, házasodni' ( L ANK, WKHU). Ugyanilyen jelentésléjlödésen ment át a török rib szó is, amelynek a különböző török nyelvekben szintén MIII a 'ház. sátor'alapjelentés mellett 'család, háztartás'(KAI>LOKK. Wb. I. 1172); "feleség" (KAIII.. I, 1800), 'férj' (K. K. JI-DAHIN, KHprH3CKo-pycCKHtt cnoBapb. Moszkva. 19411.) és 'háza­sodni' (köztörök arifin-, esiıvas avlan-; vö. M. KÁSÁNKN, Lautgeschichte I 2S) jelentése is. Az arab példa egyébként arra mutat, hogy a magyar házaméin i nem szükségszerűen a török (ivlün- tiikörszava (az utóbbi feltevést illetőleg vö. MUNKÁCSI : KSz. VI. 183). A gil mint beszéd rész nem sorolható sem az önálló névszók, som |s-díg a formánsok közé. Ha ugyanis önálló főnév volna, akkor az idézett mondatban /alanı gil fa nagv­nénémék') helyett * /alnın gil i-t. ha |>edig képző, akkor */alayıliın -et várnánk (SZAMO.I­LOVICS: i. h.). DKNY (i. h.) a partikulák közé sorolja a gil-t. MAUAZANI IK szótára (vö. az idézett példamnndatot) közelebbi megokolás nélkül a genitivusi gil in alakot közli nomi­nativusi jelentésű alapformaként. A ytf-lel kapcsolatban már kétszer is történt utalás a kazár kil~ kel (MXy. XLVIII. 84) és a hasonló hangalakú csuvas kii fail) szavakra. A kazár szót csak a Sarkit ~ Sarkéi összetett névből ismerjük, amelyben 'óaittTiov (oíxyifia). Bewa (vö. MXy. i. h. 81) a jelentése. A bizánci litrnieiov jelentése 'bospitium : szállás. ulxygfia : lakás, oixia : ház' (DCCANOK Nuidas és más források után). Az (ıîxr,fi.a Theoplmnes ('ont imiatiisnál is mint a i'xrnírtov klasszikus szinonimája szere|s'l (MXy. XLVUI. 8(t). Az ".Icrngov ócrníriov név fordítása tehát: 'Fehér szállás (lakás. ház)'. A csuvas ki l-t a szakirodalom ZoLOTNVicKtj, ASMA KI N „Thesaurus"-a. MUNKÁCSI, (IOMHOCZ, I'AAMOXKN é-s X. K. DMITRIEV, PyccKO-syBautCKHft cjtoBapi,. Moszkva, 1951.) WH.iHiue : lakó alkalmatos­ság, gBop : udvar, AOM (gBapiupa) : ház (szállás)' jelent ÓHIK-O idézi. A csuvas adat alap­ján tehát szintén 'Fehér szállás (ház)' a L'iípxeh ~ ".Icrjipoi' lUrninov név fordítása. A sexca az óorosz forrásokban 'sátor, fedett kocsi, torony' jelentésben fordul elő (1.1. SZREZNYEVSZKIJ, MaTepHajtu AJWI cjioBapg apcBHe-pyccoro B3biKa I. Moszkva. 1893. 482, 483). Az ójabb irodalmi nyelvben 'sátor, fedett kocsi, mozgatható nomád lakhely ; őrházikó, bódé, őrtorony, bástya' jelentésben volt használatos (V. I)AI.'. TO.IKOBUÜ cJtosapb I. Moszkva, 1935.). A jelenlegi orosz irodalmi nyelv nagy szótára (C.toaapi. cospeMeHHoro pyccKoro aHTeparypHoro H3hiKa II. Moszkva —Leningrád. 1951.) szerint a eexea elavult szó ; a KLJUCSEVSZKIJ és LOMONOSZOV klasszikus történeti munkáiból idézett két példában a eeıHa a besenyők, illetőleg a Kiev alatt elvonuló magyarok nomád sátraira vonatkozik. A sema eredeti jelentése A. PKKOBKAZSKNSZKI.I (3THMo.ıorı«teCKtıtt CJioBapb pyccKoro «suna I. Moszkva, 1910—1914. 107) és K. VASMKR (Hussisc)ies etymologisches Wörterbueh. Heidelberg, 1950. 178) szerint nmzgutható szállás' (fedett kocsi —»- sátor ; mozgathat o bástya —torony : összláv vtiu, vczi<i, vö. 11 tíCJy "falın*' 175

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom